foglalójegy: az uratlan, tehát a senki tulajdonában nem levő tárgyak (növényi, állati termék, földterület stb.) birtokba vételének, a →foglalásnak bizonyítására szolgáló jegy, amely leggyakrabban egyúttal →tulajdonjeggyé is válik. A talált vagy első foglalás útján birtokba vett tárgyat a világ minden táján, a legkülönbözőbb kultúrszinten levő népeknél a szokásnak megfelelően látták el foglalójeggyel. A jegy a legkülönbözőbb lehetett, pl. a partra sodort hozadékfára követ raktak, jegyet véstek, kötéldarabot kötöttek rá; a föld, a halászóhely lefoglalását a földbe állított rúddal, evezőlapáttal, a fákra vésett jellel, a bokrokra tett színes textíliával jelölték; a kaszálóhelyet körülégették, az erdei vadnyúl odúját, a halászó varsát tulajdonjeggyel látták el. Aki a foglalójegyet nem vette figyelembe vagy azt eltávolította, szigorúan megbüntették. A finnugor népeknél a foglalójegy szokásával babonás képzetek is összefüggésben álltak. Használata ma is gyakori. Az iskolába kerülő, a betűket még nem ismerő gyerekek jelet tesznek könyveikbe, hogy felismerjék, és más ne tulajdonítsa magáénak. A foglalás szokása ma is társadalmilag elismert magatartásra kötelez. Pl. a fürdőben a napozópadra törülközőt, a vonaton az ülőhelyre kalapot, táskát tesznek annak kifejezésére, közlésére, hogy az a hely „foglalt”; a többiek a foglalás jelét és tényét tudomásul veszik, elismerik. – Irod.Virtanen, E. A.: A foglalójegyekről (Műveltség és Hagyomány, 1961).
Tárkány Szücs Ernő
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.