Marosszék: önálló tájegység, a régi székely székek egyike, amelynek székhelye Marosvásárhely volt. Eredetileg Marosszékhez a Kis-Küküllő felső völgye (Erdőszentgyörgy vásáros központtal), a Nyárád völgye (Nyárádszereda vásáros központtal) és Marosvásárhely környékének falvai tartoztak. Az 1876. évi megyerendezés óta általában hozzáveszik a Szászrégentől D-re húzódó Mezőség-széli Maros menti magyarlakta községeket is. Marosszék Erdélynek korán magyarok által betelepült részei közé tartozik (10–11. sz.). Székely lakói csak a Mezőség felé eső szélein és a Nyárád torkolatának környékén élnek vegyesen a középkor vége óta bevándorolt románokkal. – Jellegzetes tájai a →Mezőség (Mezőbánd, Mezőmadaras, Mezőpanit nevezetes községekkel), a Kis-Küküllő felső völgyében a →Sóvidék, ill. a →Nyárád mente , amelynek r. k.-ok által lakott felső részét tréfásan →Szentföldnek nevezik, és az ugyancsak humoros színezetű. →Murokország, amely a Nyárád torkolata közelében fekszik. (→ még: székelyek, →Székelyföld) – Irod.Benkő Károly: Marosszék ismertetése (Kolozsvár, 1868–69); Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (IV., Pest, 1871); Benkő Samu: Murokország. Művelődéstörténeti barangolás szülőföldemen (Bukarest, 1972).
Kerelőszentpál (v. Kis-Küküllő m.) látképe marosi tutajosokkal (Orbán Balázs nyomán)
Kósa László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.