műjáték: kimutathatóan nem népi eredetű és hagyományú →énekes gyermekjáték. A múlt század 30-as éveiben a kisgyermekek gondozói, az óvodák első szervezői szükségesnek látták, hogy tanulságos gyermekdalokat és mondókákat szerkesszenek. Bizonyos fokig elismerték és alapul is vették a népi játékokat, azonban új dallamaik nem magyarok, a gyermekhangnak nem megfelelőek, emellett felnőttesen kioktatók vagy éppen gügyögők lettek. Az óvoda és az iskola terjesztette ezeket, de nem variálódtak, vagy csak ritkán. A legismertebbek kezdősorai: „Nyuszi ül a fűben”, „Hej koszorú, koszorú” (talán ez a kettő olvadt legjobban a népi anyag közé), „Körben áll egy kislányka”, „Kiskomárom”, „Kecske ment a kiskertbe”, „Hej szénája... szénát kaszál egy fiú...”, „Csákváron volt egy kápolna”, „Nyissuk ki a galambházat”, „Hosszú lábú gólya néni”. Ide kell sorolnunk a hasonló céllal idegenből lefordított játékokat is, mint pl. „Repülve jön egy madárka”, „Így veti el a paraszt”, „A gazda rétre megy”. Naturalisztikus utánzó mozgásuk is idegen a magyar játékok stílusától. Vannak játékok, amelyeknek szövege kimutathatóan idegen eredetű, azonban feltehetően népi úton kerültek hozzánk. Erre mutat tartalmi és játékmódbeli alkalmazkodásuk a magyar játékokhoz. Ilyenek: „Mit akar ez az egy ember... Ninive, Ninive, király, király biztos” (→fogyó-gyarapodó sor) kevés imitáló mozdulattal. „Ajtó-ablak nyitva van...” és „Amott megy egy barna lány” szövege közös eredetű, az előbbi →körjáték imitáló ugrással, utóbbi lehet →sorjáték is imitáló tapssal. – Irod.Gyermekjátékok (A Magyar Népzene Tára, I., Bp., 1951); Komlósi Sándorné: Magyar–délszláv–német népi gyermekjátékok Baranyában (Pécs, 1958).
Igaz Mária
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.