szenteltvíz: a magyar népi hitvilág egyik legáltalánosabb →gyógyító, gonoszűző (→gonoszűzés), →rontást megelőző szerepe volt. A vele való behintés vagy önálló eljárás, vagy különböző →mágikus eljárások kísérője. →Mágikus tárgy jellegét szentelt voltának (→szentelmények) és hasonló funkciójú egyházi használatának köszönheti. Európa minden r. k. népének hitvilágában hasonló szerepe volt. Használata végigkísérte a növénytermesztés és állattenyésztés minden fontos mozzanatát (pl. behintették vele elléskor a borjút, csikót, kikeléskor a kiskacsát, tyúkültetéskor a fészket, vetés előtt a magot stb.), sokféle házimunkát (pl. kovászoláskor a kovászt vagy a teknőt hintették be), és az emberi élet fontos eseményeit (pl. az újszülött bölcsőjét minden este beszentelték). Azokon a napokon, amikor a rontás veszélyétől különösen tartottak, behintették az istállót, a szoba négy sarkát stb. Általános hit volt, hogy szentelt volta miatt a →boszorkányt elűzi, sőt az nem is tarthat a portáján szenteltvizet. Hatásosnak tartották visszajáró halott elűzésére is (→lélek). Gyógyító használata igen változatos; elvileg minden betegségre jónak tartották, de inkább csak más gyógyszerek mellett alkalmazták a vele való behintést (pl. →ijedtség vagy →szemverés esetén; rándulás esetén szenteltvízzel behintett jegykendővel kötötték be a gyereket). Testi-lelki megtisztulás céljából bizonyos ünnepnapokon ittak is belőle. Mindezzel ellentétben a ref. községekben közmondásos volt a szenteltvíz hatástalan volta: „Se nem árt, se nem használ, mint a szenteltvíz!”, „Annyit ér, mint a körösi szenteltvíz.” – Irod.Bálint Sándor: Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből (Bp., 1943).
Pócs Éva
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.