törőszék: a →kendertörés egyik eszköze. Vályúsan kiképzett mélyedés, amin keresztbe fektetik a maroknyi nyalábba összefogott kenderkórót, s egy ütőszerszámmal – leginkább →mosósulyokkal – rásújtva megtörik. A vályús mélyedést általában egy, karólábakra fektetett rövidebb gerendadarabon, keresztben vagy hosszában alakítják ki. A törőszéknek másodlagosan primitív formája pl. egy tőkére párhuzamosan felszegezett két lécdarab, itatóvályú, esetleg a szekértézsla. Neve törőszék, törővályú, kendertörő bak. – A törőszék csak magyar nyelvterületen fordul elő Európában. Általánosan használt a Kisalföldön északra fel egészen Nyitráig, valamint e vidéktől keletre Hont, Nógrád területén és Pest m. északi falvaiban. Szórványosan előfordul Veszprém, Heves, Borsod m.-ben, sőt Torockó vidékén is. A törőszékkel teljesen azonos formájú eszközt használtak a szibériai sztyepp-zóna nomád népei a bőrtörésre. Minden valószínűség szerint a magyarság kialakulásában műveltségileg és etnikailag oly jelentős szerepet játszó nomád török népcsoportok útján került kultúránkba. Bőrtörőből – az életformánkban bekövetkezett változással párhuzamosan – funkcióváltással lett kendertörővé. (→ még: tiló, →kenderdörzsölés, →szöszcsávázás)
Keresztvályús törőszék (Diósjenő, Nógrád m., 1930-as évek)
Hosszantvályús törőszék (Galgamácsa, Pest m., 1950-es évek)
Szolnoky Lajos
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.