Sajtócenzúra
Sajtócenzúra: rendkívüli intézkedések Mo-on a sajtó központi irányítására és ellenőrzésére. A →Teleki-kormány 1939.szept.2-án, a →kivételes hatalom bevezetésével egyidejűleg a →napilapok terjedelmét 30-40%-kal csökkentette, s meghatározta, hogy a heti rádióműsoron kívül más mellékletek nem jelenhetnek meg. E napon lépett életbe a ~. A közlésre szánt szövegek kéziratát vagy kefelevonatát a területileg illetékes ügyészség sajtóellenőrzéssel megbízott tagja vizsgálta át abból a szempontból, hogy megjelenése nem sérti-e a „hadviselés érdekét vagy az állam más fontos érdekét”. Az ilyennek ítélt írások közlését megtilthatta. A napilapok kinyomtatását a cenzori engedély megadása előtt nem volt szabad megkezdeni. Minthogy az I.vh. idején egyes szerkesztőségek oly módon tiltakoztak a ~ ellen, hogy a betiltott cikkek helyét üresen hagyták, 1939.szept.12-én elrendelték, hogy az 1. oldalt betördelve kell ellenőrzésre felterjeszteni, s „fehér ablak nem hagyható”. A ~ során azt is megvizsgálták, hogy betartják-e a hírközlési arányokra és a hadijelentések elhelyezési módjára vonatkozó előírásokat. Dec.10-én a ~-t fakultatívvá, 1940.aug.23-án ismét kötelezővé tették. – A ~ nem csupán ellenőrzésre szorítkozott. A me.ség és a KÜM sajtóo-ai ált. irányelvekkel és szinte naponta részletes utasításokkal, kötelező vezércikk- és kommentárátadásokkal igyekeztek biztosítani, hogy a sajtó hangvétele összecsengjen a korm.zat külpol. szándékaival. A n-ellenes hangvételú írásoknak is helyet adó orgánumok, így a Magyar Nemzet, a Népszava és a 8 Órai Újság megtalálták a módját, hogy a szélsőjobboldaltól állandóan támadott és a n-ek által folyamatosan kifogásolt ún. „fejlett sajtótechnikával”, egy fokozatosan kifejlődő „metanyelvvel” legalább érzékeltessék a háború tényleges menetét. Előszeretettel alkalmazták a n. hadijelentésekből átvett kifejezéseket, mint pl. mozgóháború, →sündisznóállás és szigetállás, rugalmas elszakadás. ⬩ SP, 1024.
