Arachosia
Arachosia, ’Αραχωσια, másként lakói után Πακτνιχη (Pachtun, Pachtane), a perzsa ékíratokban Haruvatis, az ó-perzsa szent könyvekben Harakhvaiti, az assyr-babyloni ékíratokban Arakutut, a perzsa birodalom legdélkeletibb tartománya; délről Gedroisa határos vele; ma Kandahár, Kábul délnyugati részeivel. Nevét a Paropaniusról leömlő Etymandrus és az Arachotus folyótól kapta, a mely m. az Argandáb. Fővárosa ’Αντιχεια ’Αραχωτων, m. Kandahár. Lakósai, ’Αραχωτοι, kiváló lovasok voltak. – Strab. 11, 516. Pol. 11, 34. Diod. Sic. 17, 81. Arr. an. 5, 6, 2. 3, 8, 4. Fr. Spiegel, Die altpersichen Keilinschriften (Leipzig, 1862) 222. l. U. a. Erân. Alterthumskunde I, 221. 443. II, 516. 519. 542. P. K.
