HELTAI GÁSPÁR VALLÁSERKÖLCSI DIALOGUSA.

Full text search

HELTAI GÁSPÁR VALLÁSERKÖLCSI DIALOGUSA.
PÁRBESZÉDES tagoltságuk következtében kapcsolódnak a drámai maradványok csoportjához a dialogusok is. Amikor a világ folyását bíráló szerző nem lépett közvetlenül olvasói elé, hanem különböző egyéneket léptetett fel és ezeknek alakjai mögé húzódott, megszületett a párbeszédes forma: a beszélgetők nyilatkozatait a szerző irányította, velük mondatta el megfigyeléseit, őket használta fel életbölcsességének népszerűsítésére. Voltaképen az iskolai drámák egy része is ilyen dialogus, de bennük mégis csak van valami mozgás, megindul a cselekvényük, vitatkozásuk nem puszta morális társalgás.
Az iskolai drámák hitvitázása és hitvédelme helyett inkább erkölcsöt tanított HELTAI GÁSPÁR dialogusa: A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról. (1552.) Ez az elbeszélő-oktató párbeszéd-sorozat Antal és Demeter eszmecseréjét tartalmazza. Antal józan ember, Demeter részeges fickó; az előbbi bölcs szavakkal térítgeti jó útra felebarátját, az utóbbi belátja romlottságát és magába száll. A párbeszédes valláserkölcsi munkában vannak apró elbeszélő szakaszok is, de a tartalmi súly elejétől végig a józan életre való serkentésen nyugszik. Antal úgy prédikál, mint valami szigorú lelkipásztor, Demeter akként viselkedik, hogy térítőjének napról-napra nagyobb öröme telik benne. A lerongyolódott korhelyből istenes ember lesz.
Hogy eredeti-e a munka vagy pedig fordítás: ez a kérdés eldöntetlen. Valószínűleg német szöveg nyomán készült. A kor erkölcstörténetére és a protestáns hívők gondolkodására mindenesetre élénken rávilágít. Meg lehet belőle ismerni a prédikátorok népies észjárását s hol komor hangú, hol humoros árnyalatú oktató stílusát. Sok jóízű parasztos szólás bukkan elő szövegéből; példái és hasonlatai szintén az akkori csekély műveltségű nemesség és polgárság szellemi színvonalához igazodnak. Az általános romlottság, az urak jogtalan hatalmaskodása, a férfiak és nők egyre sokasodó vétkei keserű szavakra indítják a szerzőt. Bátran beszél, nem retteg hívei haragjától, fáradhatatlan a bűnök felsorolásában.
Kiadások. – Heltai Gáspár: A részegségnek és tobzódásnak veszedelmes voltáról való dialogus. Kolozsvár, 1552. (Az Erdélyi Múzeum birtokában levő példány János Zsigmondé volt: az erdélyi fejedelem és választott magyar király maga írta rá a nevét a könyv címlapjára: Joannes Secundus, electus Rex Ungariae.) – A dialogus szövegéből Szabó Károly közölt mutatványokat a Vasárnapi Ujság 1868. évf.-ban. (Művelődéstörténeti és nyelvi értékére ugyanő hívta fel a figyelmet: Régi magyar könyvtár. I. köt. Budapest, 1879.)
Irodalom. – Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. I. köt. Budapest, 1879. – Czóbel Ernő: Heltai Gáspár dialogusa a részegségről és tobzódásról. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1911. évf. – Thienemann Tivadar: XVI. és XVII. századi irodalmunk német eredetű művei. Irodalomtörténeti Közlemények. 1922–1923. évf.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi