A Csaplár család – ugy látszik – a Csallóközben fekvő Nyékből származott szét, ott és Pinke-Karcsán vannak ősi birtokaik.
1593-ban élt Csaplár Mihály hitvese Ilona, mint egy ellene szóló idézvény mutatja .
Később – mint látszik – több nyéki nemes családdal együtt a háborús és egyéb viszontagságok miatt leveleik elveszvén, 1655-ben III. Ferdinand királynak a pozsonyi káptalanhoz intézett parancsa szerint nemes Nyéky György királyi biztos, és nemes Méhes Pál káptalani megbizott vizsgálata folytán ősi nemesi jogaikba visszaállittatnak Takács György, Szétsényi Tamás, Csaplár Lőrincz, Németh Mihály, Szabó István, Semlye Jakab, Takács, máskép Kranicz Péter, Fülöp Balás, és Ego György, és uj adomány-czimen megerősittetnek a Csallóközben fekvő Nyék, köznyelven Egy Eős, máskép Leány Ágh helységbeli összes részbirtokaikban, melyeknek már őseik is békességes birtokában voltak, és ők is mint leány-ági leszármazottak hasonlóan háboritlanul birák mind az ideig .
Az 1755-ki nemesi vizsgálatkor Pozsony vármegye által kétségtelen nemeseknek találtattak Nyéken lakó Csaplár Mihály, Cs. Ferencz atyjával Péterrel együtt; Nemes-Szeghen lakó Csaplár József; Pinke-Karcsan lakó Csaplár János. Csaplár Jánosnak fiai és örökösei karcsai ősükről reájok maradott jószágaikat elintézik egy 1755-ki május 3-kán kelt osztály-levélben, melynél fogva a karcsai Curiát a legöregebbiknél Jánosnál in aequalitate bonorum nyekiensium engedik további dispositioig.
Nyékről s Karcsáról beszármaztak részben Duna-Szerdahelyre, részben maradtak Nyékben is.
E család tagjai közül Imre mint insurgens a hét éves háborúban esett el, József Vajka helységnek kegyes emlékü lelkésze, s mint ilyen a mult század végén mult ki.
E családnak ivadéka és éke a most élő Csaplár Benedek Gáspár kegyesrendi tanár is, ki Duna-Szerdahelyen született 1821-diki január 5-kén , és ki Karcsai név alatt az irodalom terén is elismerést vivott ki czikkei által.
Csaplárok vannak Csallóközben Radványban is, református vallásuak; – Bácsban is laknak kath. vallásuak.