Sáros vármegye legrégibb családainak egyike, és egy törzsből ered az ezen munka I. köt. 86. lapján tárgyalt Bagossy, ugyanott 172–175. lapjain ismertetett Bánó, és továbbá a Kükemezey és már kihalt Gyarmán családokkal.
Törzsük, – mint már elmondatott – Vizibor volt, kinek fia Gyárman IV. Béla király korában a tatárok ellen harczolt, és Nath testvérével állitólag egy elrablott magyar herczegasszonyt kiszabaditott. Erre vonatkozik a négy rokon-családnak ősi czimere is, mely egy nőt tüntet fel, kinek feje fölött két oroszlán védőleg tartja a fejedelmi koronát.
Vizibortól kezdve a Kálnássy család leszármazása a következő:
Visibor 1220.; Gyármán 1251–1264.; Nath.; Rinald.; Jund.; Chyma.; Adorján de Lucska. Ettől a Bagossy család.; Voltér ettől a Bánó cs.; Sebestyén a Kükemezey cs. törzse.; Gergely a Kálnássy cs. törzse Folyt. II. táblán.; Mátyás. †; János a Gyármán cs. törzse.; Domokos de Dienesfalva; Jakab. 1359.; Lőrincz 1350.; Miklós †; János; Tamás; Balás. 1412.; Márton.; Szaniszló. 1412.; István. 1413.; György.; Jakab.; Bereczk.; Antal.
Gergely, ki az I. táblán.; Márk de Kálnás; János 1359.; István. 1350.; Imre; Mihály.; Bertalan. 1435.; György de Kálnás 1444–1490. (1. Petronella 2. Ternyei Anasztásia); Mátyás makoviczai várnagy 1465.; János (Raszlaviczy Anna); Ilona (Körtvélyessy); Erzse (Hosszúmezőy László); László 1468–1516.; Simon (Duka Ágnes); Margit.; János. 1547.; I. Ferencz gyalui várnagy 1553. (1. Szinyey Potentiana. 2. Kenderessy Anna. 3. Csapy Ilona); Kristóf. 1559.; Anna (Kükümezey Gergely); Kata (Jancsó Ferencz); György 1587. (Vekey Ilona); Zsigmond 1589. †; II. Ferencz 1613–1621. (kálnói Bornemisza Anna); Sandrin (Válkay Anna); István. †; Zsófia (Sarudy); Gergely 1613. 41. (Báncsy Erzse); György 1621. 37.; Zsigmond (Bük Judit); Margit 1641.; Ilona (1. Szegedy. 2. Athaly Gáspár); János; Anna (Bánó Zsigm.); Judit (Zathureczky); Sándor 1685. (Desewffy Zsuzsa); György; Gergely (Boronkay Bora); III. Ferencz (1. Fejér Bora. 2. Rajzinger Anna-M.); Ádám (Csoma Erzse); Anna (Válynő); Ferencz.; Sándor; Julianna.; Erzse.; Károly.; Ádám.; Lajos.
A családfáról látjuk, mint fejlődött ki a törzs unokáiból öt különböző család. Jánostól a XV. században kihalt Gyármán ágazat. A többit mellőzve, Gergelytől eredt a Kálnássy család.
Gergelynek fia Márk már Kalnás-ról iratott. Két fia János és István a XIV. század közepén, 1350-ben éltek. Jánosnak fia Imre ismét Nátfő-ről iratott, valószinűleg lakásáról, mert a család több helyen birván, és osztálykor is valószinüleg minden helyen nyervén birtokrészt, székhelyéről neveztetett el; innen van, hogy hol egyik, hol másik családágon fordulnak elő ugyanazon nevezetek, még nem állandósulván meg vezeték-nevekül. Igy látjuk, hogy a Gyármán családágon is, még Jánosnak fia Domokos Dienesfalváról, sőt Kükemezőről is iratott. Míg Adorjánnak, kitől a Bagossy család származott, ágazatán némelyik a Lucskai birtokról, majd Nátfőről, sőt Kükemezőről is neveztetett.
Nevezett Imrének fia Bertalan osztályos ágazati rokonaival 1412-ben osztozott meg, és akkor a közös birtokokból ő kapta egész Kálnás-t , innen lön azután ez ágazatnak a Kálnássy név végleges tulajdonává.
Bertalannak fia I. György makoviczai várnagy 1444-ben Ulászló királytól Kálnás helységre fiai részére is uj királyi megerősitő adomány-levelet nyert . Utánna testvére Mátyás volt 1464-ben Makovicza várnagya, midőn a szepesmegyei Bussó várába menetelre azon vár kapitányaitól szabad menetlevelet kap .
Simonnak fia I. Ferencz, mint I. Ferdinand hive, Erdélybe szakadt be egy időre, és ott I. Ferdinand vezére Castaldo őt 1552-ben Gyaluvár kapitányává tette, miről azonban ő 1553-ki mart 21-kén családi viszonyai miatt lemondván, arról Castaldótól fölmentő levelet kapott . Ugy látszik Erdélyben töltött idejének köszöni malomvizi Kenderessy Annávali ismeretségét, ki második neje lön, miután első neje szinyei Merse Potentiana 1575-ki febr. 24-én meghalt, és Gálszécsen (Zemplin v.) eltemettetett . Ferencz nyerte Gál-Szécset 1567-ben Bocskay György hűtlenségi bélyegén .
I. Ferenczczel egy korban 1566-ban élt Kalnássy II. Mátyás , kinek azonban atyját meghatározni nem tudjuk.
A családfa – mint látszik – csak e század elejéig terjed le, és igy azon a Sáros és Zemplin megyében a most is élő Kálnássy család tagjait hiába keresnők.
A Kálnássy család e század elején Zemplin megyében Kohány, Gálszécs és Dargó helységben iratik közbirtokosul .