PETŐ IVÁN, DR. (SZDSZ)
PETŐ IVÁN, DR. (SZDSZ)
PETŐ IVÁN, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kellemetlen helyzetbe kerülünk lassan. Tudniillik, aki beterjeszt egy ilyen törvényjavaslatot vagy egy ilyen tárgyú javaslatot, annak valóban számolni kell olyan következményekkel, amilyeneket Nagy Attila képviselőtársunk elénk tárt. Mi is találtunk hasonló jellegű dokumentumokat. Nem kívántuk eddig idehozni, de most kénytelen vagyok én is megemlíteni azt, hogy ugyancsak Takács képviselőtársunk a Szabolcs-Szatmári Szemle 1979-es 2. számában, a Forradalmunk Szabolcs-Szatmár megyei harcosai 17–19 című kiadványról, amelyiket az internacionalistákról írt, akik a Szovjetunióban, jobban mondva, akkor még az orosz bolsevik forradalomban vettek részt, a következő gondolatokat fogalmazza meg:
Nem hírnévért, nem vagyonért, még csak nem is dicsőségért, a szabadság ösztönös vagy tudatos szeretetéért, az orosz munkásokkal, parasztokkal való rokonszenvből – mármint – harcoltak, akik ott harcoltak, hanem – mondom én, de a továbbiakat Takács képviselő úr írta –, bojárok, tőkések elleni gyűlöletből, szolidaritásból, mert biztos, hogy százezrük mindenike gróf Csekonicsot, herceg Eszterházyt, Korniss nagyságosokat, Kállayakat, Andrássy és Dessewffy grófokat, szolgabírókat, alispánokat, csendőröket és dzsentri hivatalnokokat is bosszulni szándékozott. Történelmi sérelmeket, melyek vissza, hetedíziglen halmozódtak génjeikben, apáik, nagyapáik, dédapáik, ükapáik porladozó életében.
Tovább is idézhetném. Nem kívánom idézni. Nem kívánom Nagy Attila képviselő urat sem idézni. Ha egyszer a történelmi igazságtétel osztályalapon jogosult, akkor azt gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak ezen elv alapján nincs helye. Én azt javasoltam volna Takács képviselő úrnak, függetlenül attól, hogy mi a véleményem a törvényjavaslat egészéről, hogy e sorok leírása alapján vonja vissza a nevét a törvényjavaslatról. Szerencsésebb lenne, ha ezen a törvényjavaslaton nem szerepelne a neve.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon és balközépen.)
