DR. GYENESEI ISTVÁN
DR. GYENESEI ISTVÁN
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyrészt köszönöm az időkorlát alól való felmentést. Ugyanúgy köszönöm, mint ahogy korábban a Fidesz képviselőcsoportjától kaptam két alkalommal hasonló lehetőséget.
Soha olyan aktuálisak nem voltak Seneca szavai, mint amilyen éppen itt és most, a magyar parlamentben: “Hívd segítőtársul a bölcsességet!” Nem kétséges, érthetőek az indulatok, de a megoldásnak esélyt adni, ez az egyetlen érdemes dolog, és ez az egyetlen járható út, méghozzá praktikus megoldást kell keresnünk, és praktikus megoldást kell találnunk.
Mindenekelőtt fontos tisztázni azt, mit jelent ma itt a parlamentben egy igen, és mit jelent egy nem. Ha e kérdésben volt dilemmám ez ideig, ezt eloszlatta az a féltés, amit a somogyi településeket járva az elmúlt napokban és hetekben tapasztaltam. A véleményem nem személyfüggő. Ez lenne akkor is, hogyha a kormányfői székben fordított lenne a szereposztás.
Akkor vagyunk kellően bölcsek, ha nemcsak azt mondjuk meg, mit nem akarunk, hanem világosan megmondjuk azt is, hogy helyette mi vagy ki garantálja a jobbat. A jelenlegi labilis egyensúlyi állapotunkon vélt vagy valós sérelmek miatt felelőtlenség tovább rontani.
Van két felneveletlen gyermekünk: az egyiket magyar jövőnek, a másikat magyar demokráciának hívják. Kicsit retardáltak szegények, de a mieink. Közösen hoztuk össze, és nem cserélhetjük ki őket. Elsődleges felelősségünk a gyermekeink iránt van, és itt most segíteni kell.
A kérdés úgy tehető fel a legpontosabban, hogy bízzunk-e a kormány gazdasági folyamatokat kiigazító, az állam működését megreformáló programjában. Erről szavazunk ma, nem a legitim és legális kormány alternatívájáról. Erről is lehetne bőven mondanivalónk, de ez más lapra tartozik.
A mai döntésünk politikai köntösbe kényszerített gazdasági kérdés, ez világos. Ha kinézünk az ablakon, remélhetőleg ott sem lesz sötétebb a kép. Úgy tűnik, ma nincs a jelenlegitől eltérő, életképesebb program. Tudjuk, az Unió befogadta azt. A makrogazdasági szakemberek pedig még feszítettebb tempót diktálnának az államköltség lefaragására. Ezt meghallgatni lehet, de megfogadni már nem - nincs rá több erő, nincs rá több tartalék.
Az őszödi beszédről csak annyit, hogy egy kis jóindulattal akár nyílt színi gyónásnak is tekinthető. Ami azonban abban elhangzott, az nem más, mint az elkövetett bűn drasztikus, szókimondó beismerése. Mi több, a jövőre nézve talán benne van az is: a bűnre vezető alkalmat elkerülöm.
Magyarország miniszterelnökének stabilitása ma Magyarország stabilitásának biztosítéka. Ezt nem kockáztathatjuk. Miniszterelnök Úr! Kérem, és általam sokan kérik önt, fordítson több figyelmet a szövetségesek körének bővítésére, és ahol nem muszáj, ne nyisson új frontokat! Ehhez jó alap a mai beszéd. Ezen a úton haladjon tovább!
Az őszödi beszéd nyelvészeti és retorikai értékelését pedig a továbbiakban bízzuk a szakemberekre; hatásának megítélését pedig a választópolgárokra, akik majd mérlegelnek, és meghozzák a döntést, ahogy a demokráciában ez szokás: az urnáknál, és remélhetőleg csak 2010-ben.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból. - Folyamatos zaj.)
