A nyelvtudomány

Full text search

A nyelvtudomány
Az irodalmat oly közelről érintő nyelvészetben továbbra is a nyelvtanírás és szótárszerkesztés állt az előtérben. Merőben gyakorlati célból készült a kor két jellemző magyar nyelvtana: Adami Mihály († 1781) azoknak a külföldieknek adott segédkönyvet, akik rokonságukban vagy hivatalos ügyek intézése közben magyar anyanyelvűekkel érintkeztek (Ausführliche und neuerläuterte ungarische Sprachkunst (Részletes és újszerűen magyarázott magyar nyelvkönyv), Bécs 1760); Klein Efraim pedig nyelvtanában azt kívánta, hogy a latin helyett a magyart tanulják az iskolákban, mert ennek több hasznát látják a jövendő mesteremberek és kereskedők (Specimen enucleatioris grammaticae Hungaricae (Népszerű magyar nyelvtan), Pozsony-Kassa 1776). A szótárak terén a jezsuiták magyar viszonylatban új művet hoztak forgalomba az osztrák Franz Wagner (1675–1738) latin–német szótárának kiadásával. Wagner Phraseologiája (Szólásmódok gyűjteménye), (Nagyszombat 1750) magyar és cseh (szlovák) értelmezésekkel jelent meg; a magyarokat Vargyas István (1717– 5701751) szerkesztette, de valószínűleg Faludi Ferenc is dolgozott bele. A barokk kori szótárirodalmat végül a Pápai Páriz–Bod-féle szótár zárja le.
E praktikus műveknél sokkal jelentősebb, hogy a nyelvészet ekkor kezdett modern értelemben vett szaktudománnyá fejlődni. Az úttörő kezdeményezés a jezsuita Sajnovics János (1733–1785) nevéhez fűződik, aki Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (A magyar és a lapp nyelv azonosságának bizonyítása), (Koppenhága 1770, Nagyszombat 1770) című könyvében szó- és nyelvtani egyezések alapján a magyar és lapp nyelv rokonságát bizonyította be. A finnugor nyelvrokonság hazai meghirdetése sértette a rendi-nemzeti tudatot, amely a magyar nyelv keleti eredetének, egyedülálló, rokontalan és emiatt nemes voltának hitében élt; a konzervatív nemesség ezért visszatetszéssel fogadta az új tételt. A következő korban azonban, amikor a nyelv és nemzetiség kapcsolata előtérbe került, Sajnovics összehasonlító vizsgálaton alapuló elmélete a polgári nemzetfogalom kialakulását segítette elő. Irodalmi szempontból nevezetessége még a könyvnek, hogy első ízben közölte – Faludi Ferenc olvasatában – a Halotti beszéd teljes szövegét.
*
A késő-barokk tudományos irodalma lezárja a fejlődésnek azt a fázisát, amikor a tudományos művek jelentős része még tárgya a nemzeti irodalomtörténetnek. Az irodalom művészét-jellegét tudatosító klasszicizmus korától kezdve a tudományos munkásság már nem része az irodalmi tevékenységnek, csupán jelentős hatást gyakorol rá. A történeti jellegű tudományok most bemutatott gazdag termésének sem keletkeztek már a későbbiekben szépirodalmi, művészi hajtásai, a következő periódus irodalmi fejlődését azonban nem csekély módon befolyásolták. A jezsuita történetírás, minthogy a megkövesedett rendiséget képviselte, a kritikai módszer alkalmazásán túl a polgári haladást nem mozdíthatta elő, a literatúra-történet és a nyelvtudomány azonban a feudális hungarus-tudat fellazításával, a rendi-nemesi nyelvszemlélet megrendítésével és a nyelvújítás óvatos előkészítésével az irodalom új, polgári szakaszának útját egyengette.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi