Egy-egy kisgazda birtoka átlagban nyolc dűlőben fekszik.
Szétszórtságának oka: a nép ragaszkodik a régi felosztáshoz.
Nem kívánja a nép a tagosítás végrehajtását.
A birtokreform alapján a szomszéd községek négy birtokosától 304 holdat osztottak, a gyönki birtokosoktól pedig a szomszédos falvak nincstelenei részére osztottak földet, de a földéhség nem szűnt meg. Mintegy húsz család még ezután is elvesztette kenyerét és elvándorolt cselédnek, napszámosnak.
A gazdálkodás fő ága: búza-, rozs- és tengeritermesztés, állattartás.
A kisgazdák átlagtermése katasztrális holdanként búzából: hat mázsa, rozsból: öt mázsa, csöves kukoricából: tíz mázsa, burgonyából: tizenhat mázsa. Az uradalom termésátlaga 25 százalékkal múlja felül a kisgazdákét. Ennyivel értékesebbek is.
A terméketlen területek hasznosítása: fásítással.
Földeladás nem gyakori, az is csak helybeliek között fordul elő.
Egy kisgazda háza és telke átlag kornaértéke 1914-ben és 1926-ban egyaránt: 3000. A legjobban gazdálkodó kisgazda neve: kiváló nincs.
Az aratók hányadrészt szoktak kapni: 10, cséplőrész: 26.
(1926. május 29.)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.