13. BETHLEN

Full text search

13. BETHLEN
1255-ben Bethleem néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1305-ben villa Bethlend, 1332-ben Bethlem, 1413-ban Bethlen (uo.) formában fordul elő.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Bertalan a pápai tizedjegyzék szerint 32 dénárt fizet, 1334-ben pedig Pál 6 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 189.; Documente. XIV. C. III. 148–149.) 1447-ben Miklós a plébánosa.
Középkori gótikus temploma ma is áll. Az 1500-ban itt elhelyezett síremlék, melynek felirata: „Sepultura egregii domini Gregori de Bethlen anno domini millesimo quingentesimo”, reneszánsz hatást mutat. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 62, 81, 179, 219.) A templom építését is a Bethleneknek tulajdonítják. (Kovács: Magyar ref. templomok. I. 160, 213.)
A templom mellett ősidők óta fatorony állott. 1847–1854 között építik kőtornyát, amelyhez a szészármai templom romjainak köveit használják fel. Ugyanekkor javítják a templomot is, kőajtókereteit a szészármai templom köveiből pótolják. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. II. 185.)
A plébániatemplom mindig a várfalon kívül állott, mert a várat később építették, 1438-ban, a falu nyugati részén. (Kádár: i.m. II. 166.)
A várhoz templom is tartozott. A vár kapujától jobbra állott fatornyával, boltíves mennyezettel. Az 1623. évi feljegyzés szerint Szent Farkas tiszteletére volt szentelve. Az 1665. évi leltárban mint vártemplom szerepel. 1695-ben még használják, mert ebből az évből származó kelyhén ez áll: „A Bethleni Várbeli Templomhoz atta Bethlen Elek 1695.” (Kádár: i.m. II. 186.)
1712-ben még áll a vár, mert panasz van várnagya zsarnokoskodása ellen. A Rákóczi-féle felkelés után lerombolják, s ekkor a vártemplom is megszűnik. (Kádár: i.h.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején átmegy a reformációs évtizedek változásain és a XVI. század végére erős unitárius egyházközséggé válik. (Kádár: i.m. II. 184.)
1615–1621 között a többség ismét református lesz, és azóta az övék a volt középkori plébániatemplom.
1660-ban Bethlen Ferenc a lengyel unitárius menekültek közül 30–40 családot telepít le Bethlenben. Külön egyházközséget alkottak és a köztemetőnél, a kerekdombon tartottak külön istentiszteletet. Emléküket a róluk elnevezett Lengyel-domb őrzi. Utolsó papjuk 1745-ben bekövetkezett halála után beolvadtak a református egyházba. (Kádár: i.m. II. 181, 185.)
A XVIII. században református anyaegyház, és e század végén is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.; Helységnévtár. 1913.)
A katolikus plébánia megszűntével a Haller család a reformáció után is tartott katolikus papot ideiglenesen a vártemplomban. A XVIII. század végén Mikes udvarában volt házikápolna. Mikes Istvánné halálával a kápolna is megszűnik, mennyezete beomlik.
1892–1893-ban a bethleni katolikus hívek részére modem stílusú szép templomot építenek.
A helynevek egykori lakóiról vallanak: 1644-ből Sajl, Sziget, Koromhold, Kösztorok, Kerektó, Töltött út, Kelence, Bastelke, Oroszfalva felé, Kiscsorgó felett, Székely út, Nagy sósmező torok, Belső sós, Pap rekettyéje, Mikástó, Kövecses oldal; 1678-ból Nagy-vízvezető, Kisvízvezető, Szent János sara, Kocsirév, Csorgó rév, Szilas, Ehmező, Uszósszeg stb. (Kádár: i.m. II. 192–193.)

Katolikus templom

Református templom

A református templom bejárata

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi