35. MAGYARLÁPOS

Full text search

35. MAGYARLÁPOS
1291-ben említik először oklevélben Lapus néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1315-ben Lapus, 1393-ban Lapus, 1500-ban Joseplapos, 1553-ban Magyarlápos, 1598-ban is Magyarlápos, 1602-ben Unger-Lappos, 1659-ben Magyar-Josip-Lápos (uo.) formában fordul elő.
III. Endre Lápost és lakatlan vidékét Bánffy Dénesnek adományozza, és ettől az időtől számítható a középkori plébánia keletkezése is. Ezt megerősíti az, hogy a következő században már aranybányászatról van adat. (Schematismus. 1882. 162.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 17.; Szabó T. A.: Szolnok-Doboka vm. 59.)
1553-ban feltűnő előneve (Magyar) szintén katolikus lakosságot tételez fel.
Középkori temploma a csúcsíves kor alkotása volt, és a város keleti részén állott. A XVIII. századra romlásnak indult, mert 1784-ben templomépítésre kérnek engedélyt. Ezt meg is kapják, de csak 1838-tól kezdik az újjáépítést alapjaitól, és 1860-ban fejezik be az új templomot (Kádár: i.m. V. 21–22.)
A középkori tiszta katolikus falu, majd város a reformáció századában az unitárius vallásnál marad tartósan. 1622-ben még mindig unitárius.
1639-ben viszont már „virágzó” református egyházközség, ami az I. Rákóczi György-féle eseményekkel magyarázható, a református Barcsaiak pártfogásától támogatva.
A reformáció századában a katolikus egyház megszűnik. Újjászervezése a XVIII. század közepén, 1752-ben indul, amikor Mária Terézia egy káplán részére fenntartási költséget utal ki. 1787-ben imaház létesül, majd 1813-ban kőtemplom, mely 1846-ban tornyot kap. (Schematismus. 1882. 162.)
Érdekes epizód, hogy amikor 1838-ban a reformátusok a középkori romos templomot lebontják, az új felépítéséig a katolikus templomban végzik az istentiszteletet. (Kádár: i.m. V. 17–18.; Balogh J.: Magyar fatornyok. 180.)
A helynevek egykori lakóiról tanúskodnak: 1679-től Csikóstóhát, Debrekmező feneke, Lommező, Satiralja, Kecskés, Zúzbegy, Nyíres pataka; 1759-ből Sátoralja, Kecskéd, Kis- és Nagy-Zúzbegy, Liget; 1769-ből Sármás oldal, Szilvás, Perestető, Somahídja, Csatorna-patak, Porond, Bokormező pataka, Nyíres pataka, Nagy-Berek, Debrekmező, Debrek-tó, Rohiszeg stb. (Kádár: i.m. V. 29–30.)

Katolikus templom

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi