37. MAGYARSZARVASKEND
37. MAGYARSZARVASKEND
1306-ban és 1332-ben Kend néven említik az oklevelek. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 74.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) Beke Kenddel azonosítja az 1279-ben feltűnő Kendtelukra vonatkozó adatokat is. (Beke: Az erd. egyházmegye. 112., az Urkundenbuch. II. 192. után)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Mihály a pápai tizedjegyzék szerint 18 dénárt fizet, 1333-ban 2 garast és 2 (9?) dénárt, 1334-ben meg 24 obulust. (Beke: i.h.; Györffy: i.h.; Documente. XIV. C., III. 135, 168, 192.)
Temploma román stílusú.
A XV. században a szentélyhez nagyobb hajót építenek.
A XVII. század végén a templom romossá lesz. 1725-ben az épen maradt szentélyt és sekrestyét használhatóvá teszik és a hajót lebontják. Nagy templom lehetett, mert a megmaradt rész is templom nagyságú. Az eredeti félköríves fal a sekrestye és szentély között román kori maradvány. A torony XV. századi. Mai hajóját 1725-ben építik részben a régi hajó alapjaira, de már barokkos ruhába öltöztetve. (Szabó T.A.: Szolnok-Doboka vm. 203, 217.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. VI. 286.; Schematismus. 1882. 121.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. 1725-ben Apor László és Kapi Teréz a félig rommá lett templomot visszaszerzik és megszervezik a katolikus plébániát.
A reformátusok csak leányegyházként maradnak fenn.
Az újjáépített katolikus templomnak egyik értéke Schuchbauer: Az oltár c. alkotása. (Szabó T.A.: i.m. 113–114, 219–220.)
Régi harangja a kurucharcok idején a vicei református templomba kerül. (Schematismus 1882. 121.)
Katolikus templom
