56. SZENTMARGITA

Full text search

56. SZENTMARGITA
1330-ban említik először terra Sanctae Margarethae néven. (C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1332-ben Sancta Margareta, 1405-ben Zenthmargytha, 1457-ben Zentmarghith, Azonfalva, 1495-ben oppidum Zentmargita, 1646-ban Szent Margita (uo.) formában fordul elő.
1330-ban már neve is elárulja, hogy Szent Margit tiszteletére szentelt temploma volt. 1457-ben feljegyzett neve, Szentmargit Asszonyfalva, szintén ezt erősíti meg.
1332-ből plébánosának neve is ismeretes, ebben az évben papja, Lőrinc a pápai tizedjegyzék szerint 6 dénárt fizet, 1333-ban 15 dénárt és 14 montan dénárt, 1334-ben 4 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 192.; Documente. XIV. C., III. 148, 168, 190.)
1373-ban a templom javításra szorul, és ennek érdekében XI. Gergely pápa búcsút engedélyez a templom javára Szent Péter és Pál ünnepére és Szent Margit napjára 20 esztendős érvénnyel. (Beke: i.m. 192., jegyz., Regestr. tom. XIX. fol. 134.)
1492-ben Gál András a Szent Margit-templom plébánosa, aki promócióját kéri. (Beke: i.h., Regestr. tr. 1183, p. 105.)
1622-ben nagy kőtemplomról írnak, de ekkor iskolája már elpusztult. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. nép-okt. tört. 513.) Templomáról 1643-ban is megemlékeznek. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. VI. 379.)
1805-ben a középkori templomot lebontják és helyére új templomot építenek. Erről a nyugati falon elhelyezett felirat emlékezik meg. (Ref. Névkönyv. 1886. XXVII.; Kádár: i.m. VI. 379.)
Középkori templomából fennmaradt harangjának felirata: „Dum trahor, audite! Voco vos ad aeternum gaudium 1596.“ A tatárbeütések idején elrejtették és csak 1762-ben helyezték vissza helyére. (Ref. Névkönyv. 1886. XXVII.)
A hagyomány a Margit szüzek zárdájáról is tud. Mások Szent Katalin-zárdáról tudnak. A hagyományt megerősíteni látszik – legalábbis a kolostorra vonatkozóan –, hogy az 1861-es pinceépítéskor kilenc cella másfél öles alapjait találták meg. (Ref. Névkönyv. 1886. XXVII.; Kádár: i.m. VI. 379.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció során református lesz, a templommal együtt. A XVII. században lakossága megfogyatkozik és a templom is romlásnak indul.
A XVIII. században református anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.; Helységnévtár. 1913.)
A helynevek egykori lakóiról tanúskodnak: 1622-ből Zil, Holtörvény, Hajó-rév, Kerektó, Zelnébe, Porondra, Nagytó között, Nagyhídon alól, Halaván, Lunkába, Kisszőlő hegy, Vízmerőben, Tisztató mellett, Ege mart, Sebesrüch, Kis szőlő, Cirkes, Hidegkút, Lonka, Szil oldal, Nagytón, Szárhegy-rét, Egress-rét, Csíkos-tó; 1754-ből Felső forduló, Sóscsere oldal, Szabó pataka, Ágasbükk, Papok rétje. (Kádár: i.m. VI. 379.)

Református templom

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi