Alszegi. 1496-ban vérvölgyi előnévvel tünik fel. – Alszegi László 1519-ben mint közbenjáró szerepel, a mikor Kis-Dobai Antal, Pál, Lázár és Kristóf Kis-Dobán egy részjószágon osztoznak rokonaikkal. – Nemes Alszegi Péter fiai: István, János, 22Miklós, Péter és György azok között vannak, a kik jogtalanul birják Rátoni Margit rátoni részbirtokát és a kiket azért 1545-ben megintenek Majádi Boldizsár, Spáczai Menyhért, Keresztúri Dobszai Jánosné Anna és Kisdobai Gergh Ferenczné Petronella. – Rátoni Alszeghy Miklós azok között volt, a kiket 1546-ban királyi emberül jelöltek, a mikor egy alkalommal a Krasznai Pándi Ferencz érdekében Lecsmérnek Somálylyal szomszédos részét, máskor pedig a Borzási Szőke László érdekében Borzás és Czigány-Vaja birtokok határát akarták megjárni. – Alszegi Antalur (Antal úr?) másként Rátoni Antal. 1548-ban Rathoni Alzeg˙ György fiainak: Bendeknek és Miklósnak meg néhai Rátoni Alszegi Péter fiainak, Istvánnak, Miklósnak, Jánosnak, Péternek és Gergelynek megbizásából a fenti Benedek és Miklós fivére, Mihály meg Krasznai Török Gáspár magukhoz vevén Rátoni Mihály Miklós nevű jobbágyát, megtámadták fegyveres kézzel Alszegi Birtalan Istvánt és Miklóst, a kik rátoni földjükön szántottak: Miklóst megsebezték, Istvánt pedig halálra verték. Ezen kívül a nevezett Alszegi-fiuk meg egy jobbágy vetéseket is legeltettek le. 1550-ben Ferdinánd király a két Birtalan kérésére megidézteti a hatalmaskodókat, mire a kolozsmonostori konvent jelenti, hogy a konventi tag Alszegi Mihályt, Benedeket és Miklóst nem találta Ráton birtokukon, Alszegi Jánost felesége, Dorottya, Alszegi Gergelyt és Pétert anyjuk, Orsolya, Krasznai Török Gáspárt pedig neje, Nesthe által megidéztette. – 1549-ben Alzegi Ferencz, szentkirályi egytelkes nemes 25 dénárnyi adót fizetett. – Bilgezdi Alszeghi András 1577–1584, György 1619-ben krasznavármegye szolgabirák. – 1587 máj. 25. Andrást királyi emberül jelölik ki Ippi Lászlónak a krasznavármegyei Ipp, Szék, Néháza, Márka, Felső-Kasznach, 23Alsó-, másként Kis-Kaznacz falvak és Buchon puszta birtokába való beiktatására. A beiktatásnál jelen volt. – 1624-ben Erzsébet gyermekei: Petkes Tamás és Borbála elzálogosították Alszegi-részüket 20 frtért Alszegi Jánosnak és Andrásnak. A nagymoni rétet nem adják az Alszegi-részhez. János úr, deésházi nemest Középszolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. – 1712-ben István Daróczi Kata férje. – 1715 jul. 1-sején Istvánné megidézteti Kovács Froniust, a ki lefoglalta előbbinek bizonyos krasznai földjeit, jóllehet az lefizette a zálogösszeget. – Sándor és Péter m.-baksai, József és Sámuel, Deésházi, Mihály és Ferencz nagymoni saját telkükön lakó adózó nemeseket fölvették a hadi segedelemben való hozzájárulásra 1797-ben összeírt személyek névsorába. – Sándor és fia János, Péter és fia György, továbbá János, magyarbaksai adózó nemesek 1805-ben homagiális esküt tesznek. – 1805-ben Sámuel és József deésházi adózó, szabad állapotú lakosok a haza csendességében való tartására kiállhatnak gyalog. – Mihály és Ferenczet gyalogosoknak vették föl a Nagy-Mon községből, Ferenczet a Menyő községből, Jánost a Sz.-Szent-Király községből ekkor összeírt fegyverfogható adózó nemesek névsorába. – 1808-ban Bürgezden két antiqua és egy nova jobbágytelkük van Alszegi Mihálynak és László nagyfalusi rektornak. Előbbit gyalogosnak írta ki Kraszna vármegye, de nincs neki sem köntöse, sem fegyvere.