Nevét alapitójától vette.
Először emlittetik 1364-ben Buchkateleke néven Fellak határjárásában. Többé semmi adat róla. Lehet, hogy Szász-Fellakba olvadt bele.
Nevének változatai: 1584-ben Ungurfalva. 1627-ben Ugarfalva. 1664-ben Ungurfalva. 1767-ben Budafalva. 1890-ben Budafalva. Oláhul: Ungurény.
Mindkét nevét Ungur és Buda nevű kenéz alapitójától vette.
Először emlittetik: 1584-ben Ungurfalva néven.
288Magas hegyek között fekszik, szűk völgyben az „Apa Zdircsi” patak két partján, mely Libatonon felül egyesül a Kupsafalva felől jövő patakkal s egyesülten a Láposba sietnek. Deéstől 60·1 kilométerre a m.-láposi járásban.
Hagyomány szerint e falu helyén Domokos község lakosai laktak és a budafalviak a domokosiak helyén, s a kik idővel lakhelyet cseréltek.
Magyar-Lápos tartozéka volt, de mint ilyen még 1553-ban a tartozékok között elő nem fordul, csakis 1584-ben emlitik először, tehát 1553–1584 közt keletkezett.
1584-ben Báthory Kristóf utóbb Zsigmond lakosait a 30-ad fizetése alul szegénységük és szűk terméketlen területük miatt felmenti.
1589-ben itteni birtokos nemes Buda Kozma.
1590-ben Macskamezőn laknak Ungur Lukács és Miklós.
1594-ben ungurfalvi Kozma Mihály nemes egyik birtokosa.
1598-ban idevaló nemes Ungur Mihály, birtokosa a fejedelem.
1600-ben sörvényfalvi Nagy Dániel itteni részét Wass György özvegyének Erdélyi Katalinnak eladja.
1602-ben Kamuthy Farkas birtoka.
1609-ben Wass Ferencz özvegye Bogáthi Druzsána György fia részére itteni részükből sógorától Wass Jánostól részt követel. Ugyanezen évben ungurfalvi Buda Mihály, Sándor, Tódor és János a fejedelemtől újólag nemességet kapnak s a ki itteni házukat is megnemesiti, de Rákóczy György 1640-ben csak személyes nemességükben hagyja meg, házukat közteher viselésére kötelezi.
1620-ban birtokosa Wass Ferencz.
1627-ben Bethlen Gábor Wass Jánost és Györgyöt itteni részükben megerősíti.
1647-ben és 1648-ban Rákóczy György e birtok felét Bogáthi Druzsánának, 1. Barcsay András, 2. Wass Ferencz, 3. Márk vajda özvegyének s leányának Wass Juditnak, kihalásuk után pedig néh. Wass György fiainak Lászlónak és Jánosnak adja zálogba.
1656-ban II. Rákóczy György a fiscus itteni részét Keresztesi Ferencznek s nejének Béldi Katának adja zálogba.
1662-ben itteni nemes a Buda család.
2891664-ben Buda Miklós és temesvári Rácz János részbirtokosok.
1673-ban decz. 10-én Keresztesi Ferencz fiai Pál és Sámuel itteni zálogos birtokaikban megerősittetnek.
1676-ban itteni nemes a Kozmucza és Búd család.
1694-ben birtokosa Keresztesi Sámuel.
1702-ben az 1609-ben adományozott Buda Mihály és Sándor-féle telken 20 gazda lakott.
1713-ban egy telkes nemes a Griga és Bugye család, azok ketten laknak 1 házban vagy egy örökségen és ezek 13-an laknak 13 házban vagy 4 örökségen.
1717-ben néhai Keresztesi Pál s neje Nemes Dorottya, leányai: Zsuzsanna id. Jósika Gáborné és Judit Borbátvizi Mátyásnétól leszármazó utódai, t. i. Jósika Imre, Dániel, Mária Folti Bálintné, Zsuzsanna Naláczy Györgyné s ennek fiai Naláczi László, István és György, Judit Inczédy Józsefné és Zejk Mózes egy, más részről pedig azon Keresztesi Pál fiától Ferencztől s nejétől Béldy Katalintól leszármazó Szilvási János, Nádudvari András, Nemes Elek, Váradi András, Balogh Zsigmond s fiai József, Ádám és Dávid e birtokon megosztoznak.
1721-ben birja Pasisi Pap György és a Buda család, mely kétféle, ezek egymást atyafiaknak nem tartják, egyik résznek törzsökös atyja Buda Gábor s másrészt Glinyzseny-eknek nevezik.
1729-ben a Keresztesi család magvaszakadtával, annak leányági birtokosait: Toroczkay Ágnest Bánffy Györgynét, Balogh Zsigmondot, báró Jósika Zsigmondot, Istvánt és Mózest, Buda Gáspárt, Naláczy Lászlót és Józsefet, Inczédy Józsefnét, Csóka Györgyöt, Dániel Eleket, Nádudvary Andrást, Barcsay Ferenczet, Lukács Sárát és Zejk Miklóst a fiscus bizonyos összegért itteni részükben meghagyja.
1739-ben birtokosai: br. Jósika Dániel, József és Mózes; Lészai István, neje Keczeli Sára után, Thoroczkai Péter, özv. Keczeli Borbála.
1749-ben birtokosai: br. Jósika Mózes és József, Thoroczkai Péter özvegye, Inczédi Sámuel és az egy telkes Buda család 58 fővel 16 telken.
1754-ben Mária Terézia királynő ezen a Keresztesi utódoktól visszaszerzett birtokot Pasis Pap Györgynek, dobrai főesperesnek három nemzedékre adományozza.
290Luczia, Balsa Zsigmondné Balsa Julia Borsos Gergelyné Borsos Mária Bagya Jánosné Bágya Józefa 1813 Jakab Albertné (Procur. Hung. V.) 1754 Pasisi Pap György Anna, Puj Lászlóné 1813 Borsos róza Farkas Józsefné Farkas Éva Farkas Elek és Ferencz 1813.
1786-ban birtokosa özv. Puj Lászlóné Pasics Anna; van 35 jobbágya és 5 zsellére.
1820-ban birtokosai: Farkas Józsefnek van 44 telke. Több adózó nemes.
1827-ben a fiscus e birtokot Puj László özvegye: Pazisi Pap Anna; Bágya Mária: Jakab Albertné és Farkas Józseftől, mint neje Borsos Rózától való gyermekeinek gyámjától, azon Pap György utódaitól magához váltotta.
1838-ban 127 adózó oláh ajkú nemes lakosa közül 4 volt írástudó.
1863-ban a kir. kincstár úrbéri kárpótlást kapott.
1866-ban nemesi jogú birtokosai: 136 Buda, 7 Borodi, 6 Pap, 3 Mán, 2 Pogyina családbeli.
1769-beli összeírás szerint „a falu nagyobb része sík téren fekszik, keletre nagyobb, nyugat felé kisebb hegyek határolják; keleti részén egy patak foly, melyet Pereunak hívnak, határa hegyes és nem termékeny, inkább legeltetésre alkalmas. Három erdeje van: Libotinul, Izvoru Kosztuluj és Izvora Reu. Két temploma közül egyik gör. keleti, a másik gör. kath., de ezek száma kevés. Lakói jobbára nemesek, kik maguknak Ductort, hadnagyot választanak, a jobbágyokat a biró itéli, a kik e hivatalt rendre viselik, de a szolgabiró alatt áll s az adót összegyűjti. A nemesek hadnagya egy segéddel és három esküdttel s a biróval és két jobbágygyal 3 frtig itél”.
1717-ben a hagyomány szerint a rablott vagyonnal s fogságra hurczolt keresztényekkel a tatárok erre húzódtak s a Picsoru Movili nevű helyen ledöntött fákkal ezek útját elzárták s a tatárokat legyilkolván, a rabokat megszabadították.
Főfoglalkozásuk az állattenyésztés, babonaságaik vallásos színezetűek. Táplálékuk a málé, melyet tejjel, túróval fogyasztanak. Ruházatuk gyapjúból valók, maguk készítette fekete vagy szürke szokmány, fehér harisnya, bocskor és báránybőr kucsma, melyet még nyáron is viselnek, főleg az öregebbek. Nyári öltözetük kendervászonból készült, 291gallér nélkül való lobogós ujjú ing, szűk lábravaló. A nők öltözete czondra szokmány, czifra szőrkatrincza vagy kötény és bocskor. Házaikat közönséges erdei fából szalmafedél alá építik, lehető kezdetleges módon és rendesen belül tapasztják meg. Vallásra nézve gör. kath. és keleti felekezetüek.
A gör. keleti egyház, „Szent Paraszkiva” tiszteletére szentelve, épült kőrisfából 1770-ben a falu közepén. Anyakönyveit 1831 óta vezeti. Papjai: Buda Ilyés, László, Mátyás, István, János és a jelenlegi Tivadar.
A gör. kath. kőtemploma 1896-ban épült, „Szent-Mihály és Gábor” archangyalok tiszteletére van szentelve, két harangja e felírással: „Öntetett 1873. Rojahida.” 1831-ben fatemploma van. Papja: Nodis János.
Gör. keleti felekezet iskolát az ötvenes évek óta tart. 1872-ben szereltetett fel újólag.
1858-ban a m.-láposi gör. kath. iskolának évenként 15 frttal adózott.
1750-ben nagyon terméketlen és hegyes határa két részre osztható, egy része erdős és sziklás, honnan jövedelmük nincs, a másik része termékenyebb, de gyakori trágyázást kivan. A föld terméke a nép fentartására nem elégséges, hanem más helyekről szerzik be; vásárba barmaikkal mennek s ebből pénzelnek. 6–8 ökörrel lehet szántani, szekeres trágyával nem javíthatják, csak tavaszgabonát termelnek, melynek köble 4 kalangyát s kalangyája másfél véka szemet ad, a zab 5 kalangyát vagy szemül 10 vékát fizet. Tűzre való fában bővelkedik, de szállitása nehéz és veszélyes. Legelője szűk, szénája is kevés, jobbára a szomszédos Libaton és Oláh-Láposon is birnak, fordulónként kaszálnak.
Adó alatt van 220 köb. vetésre való szántó, 21 1/2 köb. búza, 160 1/3 köb. zab, 11 köböl törökbúza, borsó, 132 szekér széna s malmok; jármas marha 163, tehén 160, 12 borjú, csikó, 349 juh, kecske, 80 sertés, 105 méhköpű; pálinkafőző üstök.
Határa hegyes és terméketlen, inkább legeltetésre való, 1822-ben ennek ellenére adózás tekintetében a 2-ik osztályba soroztatott. Adó alatt van 886 1/4 köböl szántó, 1510 1/2 szekérnyi kaszáló, 76 ökör, 67 tehén, 11 bornyu, 140 disznó, 43 kecske, 3 méhköpű. Főterménye a zab és pityóka, törökbúzát keveset, azt is gyengét terem.
Szükségletét a baromtenyésztésből szerzi be s tenyésztenek erdélyi fajta szarvasmarhát, kis hegyi lovakat, juhot, kecskét és sertést.
Van 7 felülcsapó egy kövű malma, Ungur Demeter, Buda András, Tivadar, János (3) és György birják.
2921767-ben elrendelte a főkormányszék, hogy O.-Lápostól eddig az utat építsék meg.
Határhelyek: 1771-ben Izvor, Pogyeru Zsezuruluj; Pláj; Koszta Kerháczka; Komornik; Libotinel erdő; Izvoru Kossuluj; Izvoru Reu.
1773-ban Válva Maguri, Pogyero; Valye Gyeczaruluj; Valye Ptyetrilor, La Libottyine; Bolbok; Zepogye; Dupe Gard; Szkircze.
1898-ban forrásai: Izvorie Maré, Lunkucza Picsoru Movili.
Határhelyek, dülők: La Pojenile Budi, Sdeab si Zepodea, Kenidruics si Kurmetura, Plesa, Doszu Petrakuluj, Zdircsa, Sibilla, Picsoru lung, Doszu Izvoruluj si Obcsina, Izvoru maré, Dealu Bakularuluj, Magura.
1603-ban összesen 6 lélek lakója van.
1703 körül 19 jobbágy, egy szegény lakossal, van 31 lakó s 13 puszta ház benne. A jobbágyok egy évi adója: 25 frt, 5 köb. búza és ugyanennyi zab, 2 szekér széna s a nemesekkel együtt egy vágómarha. A nemeseké: 27 frt 25 kr., 8 köb. búza s ugyanennyi zab, 2 1/2 szekér széna.
Lakossága 1750-ben egy telkes nemes 60, 8 ily özvegy, 23 jobbágy, 3 telkes és 2 telek nélkül való zsellér, 2 kóborló családfő, kik az utóbbiak kivételével 57 telken 89 házban laknak. El van pusztulva 8 telek, melyből ezelőtt 30 évvel kihaltak, részben elszöktek, ezeket az adózó nemesek foglalták el.
1822-ben 109 gör. keleti családfő lakosa van.
1831-ben 777 gör. kath. és gör. keleti lakossal. 1866-ban lakossága 1215, ebből 262 gör. kath., 939 gör. keleti és 14 zsidó.
1891-ben 1387 lakosból 487 gör. kath., 870 gör. kel. és 30 izraelita.
Adója 1749-ben 363 frt 51 kr. 1755-ben 439 frt 12 kr., 1775-ben 1021 frt 39 kr. 1822-ben 755 frt 39 kr. és 1898-ban 1996 frt 71 kr.