A Palásthyak.
A Palásthyak.
Palásthy Pál esztergomi kanonok és fölsz. püspök e czímű terjedelmes családi monographiájából megjelent a harmadik kötet is, melylyel a mű befejezve fekszik előttünk. A megjelent kötet 1676. esztendőtől kezdve a jelen időkig 527 oklevél, peres irat, s a család történetére vonatkozó, jobbára csak családtörténeti érdekű iromány kivonatát tartalmazza, melyeket «Vér és birtok-adó a családban », «206Ifjú Pálásthy Márton» és «A honti tized-bérletek» czímmel három rövid excursio vezet be. A kötet tartalma kevésbbé érdekes, az oklevelek kivonatos közlése csak annyiban bír érdekkel, mert fogalmat ád a családi levéltár újabb részének tisztán magánjogi jellegéről, mely közérdekűvé ritkán emelkedik. A szerző az egyes oklevélszövegekhez hozzáfűzi a maga felvilágosításait és magyarázatát; és a bennök említett családi összeköttetéseket rövid táblázatokon tünteti föl. A családnak e kötet által felölelt korban kiemelkedő tagja nem igen levén, még legérdekesebbek azon adatok, melyek a közgazdaság múlt századi állapotát, a tizedszedés módját stb. tüntetik föl. A kötethez néhány genealogikus tábla járul. Kettő közűlök a Palásthyak dunántúli ágazatának ivadékait tünteti föl a XVII. század végén élt P. Istvántól és Lászlótól, egy a nyitrai ágét, melynek sarja a könyv szerzője is; a többi szétszórt ágak és rokon családok leszármazását ábrázolja. A táblák azonban nemcsak a fiágon egyenes leszármazókat foglalják magukban, hanem vegyesen a leány-ágon lemenőket is, minden megkülönböztetés nélkül és ezért nagy vigyázat szükséges használatuknál. A díszesen kiállított és kétségtelenül elismerésre méltó áldozatokkal közrebocsájtott kötet a budapesti «Hunyadi Mátyás» intézet nyomdájának terméke.
