József Attila: KIRAKOM RÖGGEL
szőke ajándék, kopasz uzsora,
csengő habok s a tompa por, de már
por nem lebeghet dalomban soha.
kirakom röggel: élni, halni: jó,
s akit Lucája fák között hagyott,
azt elszunnyasztja darázs és rigó.
az erősök pálcáját letöröm,
három virágot ütök el vele,
hogy illatozzanak az övömön.