Madách Imre: Téli dal
A természetet,
Ő ha hintne szép szemével
Arra életet.
Tóth Lőrincz
Lehúnyva gyász egén;
Setét enyészet áll elő
E földnek éjjelén!
Vidító éneke,
S a hervadó világi kör,
Gyászolva bús bele.
Kiholt az éltsugár,
Ha szűmben érztem egy sötét
Temetkezést talál:
S dalomba fájdalom;
Egy elveszett tavasz felett
A néma sírokon !
S ujúlva oly dicső!
Éltem tavassza nem derűl
Rideg örökre ő!
Az éltető tavasz !
Keservem árja hullt reá,
A sír virága az.