Petőfi Sándor: JAVULÁSI SZÁNDÉK
Tivornya éjjeled és napod;
Az istenért! hisz az ördög elvisz,
Ha még soká így folytatod.
Nézd meg csak a tűkörben magadat;
Hát ember az, akit ott látsz? mennykő!
Tükröd kisértetet mutat.
Szedd rendbe rendtelen életedet;
Hidd el, kedves pajtásom, az ember
Korhelység nélkül is ellehet.
Én úgy hiszem, ennyi untig elég.
S mi a szerelmet illeti: jobb lesz
Talán szeretők helyett feleség.
Messzely borocska és feleség?
Én és feleség, én és messzely bor?
No hisz csupán az kellene még!
Időnek előtte megölne, tudom;
Költő vagyok, költőileg kell
Végigrohannom az életuton!