Somlyó Zoltán: A LUSTA NŐ

Full text search

A LUSTA NŐ
 
Féljetek tőle! Ő is fél magától,
ezért oly lassú, tétova, önös.
A járatlan szívéhez kap s csudálja:
ó, mily nyugalmas, komoly, különös...
 
Az én szemem ismeri e nyugalmat:
mögötte tétlen üresség tanyáz.
E szép kezektől távol él a jóság,
a reájuk lehellt csók megaláz!
 
Két tetszetős, elhízott, síma állat!...
Türkizzel és smaragddal ujjukon
egyképp nyugodtan bánnak ők a tőrrel
és babrálgatnak el egy gomblyukon.
 
Ábrándosnak ne véld szemét, mögötte
nincs irgalom, érzés, se gondolat.
Csókja ízetlen, sótalan a könnye -
kihull s felszárad pillanat alatt.
 
Testének kéjes, imbolygó vonatján
egy félelmes rabtartó utazik:
az Egykedvűség! És nagyokat ásít
tavasztúl télig, téltűl tavaszig...
 
De vannak, kik ez ásítás bíborján
vágyban kigyúlnak s elmerengenek.
Ó, jajj azoknak! Százszor jajj tinéktek,
szegény elébe hullott emberek!
 
Mert jajj, nincs miért kúsznotok ölébe:
nem szentelt párna az, de kriptakő,
melyen az álmok izzé-porrá törnek,
ahol az életfa sohase nő!
 
Igen, ha más nő szülhetne helyette!
Mit bánja ő: egy munkás-feleség!...
Az anyaszív, mely síron túl is éber,
az anyagond - őnéki csak mesék.
 
Nem ismer Eszmét. Szoknyája redőit
a kényelmesség tartja össze csak.
Ha siránkozik, meg nem hatja szíved
és szemérmetlen, hogyha felkacag.
 
Férfi előtt fejét meg sose hajtja,
mert tunyasága béna, bamba gőg!
Veronikára bízza. Ő a földön
él. Jussanak a mennyországba ők!...

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi