Somlyó Zoltán: ÍRÓASZTAL

Full text search

ÍRÓASZTAL
 
Hol álltál? Dombtetőn? Vagy enyhe völgy
ölén himbálta szél a koronádat?
Ó, mit nem adnék érte, büszke tölgy,
ha ismertelek volna!... Törzsed, ágad
 
szétfürészelve, szívig mart a pác,
itattak véled firniszt, lakkot, enyvet,
kapocs, szeg ment rajtad keresztbe száz
s kiapasztotta véred, drága nedved.
 
És megvasaltak, úgy, mint a rabot,
ki föl a napba többé sose nézhet,
a léted megszűnt, ám új alakod,
mint apró Rész, szolgálja az Egészet!
 
Büszke vagy erre? Ó, nem, nem hiszem!
Ki szabad szélnek hetyke szárnya voltál,
mely világokon keresztül izen -
fiókjaidban most egy sereg holt áll:
 
a verseim... halott vitézeim,
mártírjai elvesztett harcaimnak;
e szép tavasz búsító éjjein
fiókjaid engem tetemre hívnak!
 
Elszállt lélek, te: íróasztalom,
ha dolgozom, lapodra könyökölve,
az új, a zengő, igazi dalon,
úgy érzem, hogy valami meg van ölve...
 
Egy szélroham ront agyvelőmön át
s élő ágaid helyett azt cibálja:
a fát keresi, a tölgyet... a Fát...
Végigrohant a földön... s nem találja...

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi