Vörösmarty Mihály: (FORDÍTSD FELÉM, OH DELIA. . . )
(FORDÍTSD FELÉM, OH DELIA. . . )
Fordítsd felém, oh Delia, fényedet,
| Egy boldogtalan kéri segéd kegyed. |
| Ritkítsd setétét a vak éjnek |
| Míg panaszos szavait kiöntöm. |
Nincs nyugtom a Föld csalfa vidékein
| És a kerítő tőrök alá bukom |
| Ha egy reménnyel |
Pest, 1819
