Az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélő népek északon az Atlanti-óceántól, Közép-Európában a Duna középső folyásától kelet felé haladva Szibérián át a Szaján-hegységig és a Tajmir félszigetig terjednek.
Az uráli népek őshazája egy igen széles körben elfogadott elmélet szerint Nyugat-Szibériában az Ob alsó folyása és az Urál-hegység között volt, s részben a hegység nyugati oldalára is átnyúlt. A másik – elsősorban finn tudósoktól vallott elmélet alapján az őshaza az Urál-hegység és a Baltikum között húzódó erdőövezetben terült el.
Az uráli nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatait idők során főleg két irányban keresték. Az egyik lehetőséget az indoeurópai nyelvcsaládban látták. A másikat az altajiban, mivel az altaji nyelvek nagy tipológiai hasonlóságot mutatnak az uráliakkal. Később a Kelet-Szibériában beszélt jukagir, s az indiai dravida is komolyan szóba került. Mind a négy esetben azonban sokkal valószínűbb, hogy nem ősrokonságról, hanem későbbi kapcsolatok eredményeképpen létrejött egyezésekről van szó.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.