A 20. század első két évtizedében a magyar elbeszélő irodalom is bekapcsolódott a Nyugat irodalmi forradalmába, annak esztétikai teljességét azonban csak a harmadik évtizedben, Kosztolányi Dezső regényeiben érte el.
Ady nagy költészetével párhuzamosan néhány regény megalkotta a harmóniát az epikai kísérletek, a múlt társadalmi élményeinek ábrázolása és az új életszemlélet között, többségük azonban elsősorban kísérleti értéket hagyott maga után. Mindeközben azt a vezető szerepet, amelyet a század végén a novella betöltött az olvasóközönség körében, a regény vette át.
A műnem népszerűségének több oka volt. A megnövekedett olvasótábor egy része az alkotásokban a világ megkettőzését kereste, szívesen vette, ha valamilyen különleges közegben felismeri a maga életének mozzanatait. Mások a társadalmi szférát reprezentáló intézményeket, szokásokat, törekvéseket kutattak a könyvek lapjain. A leggyakorlottabb olvasók – viszonylag kevesen – lételméleti problémákra vártak választ, a műnem lehetőségeinek tágulására-tágítására figyeltek.
Ennek megfelelően a kis- és nagyepikában az írói szándék és a lehetőségek alapján jól elkülöníthető törekvések bontakoztak ki. A posztromantikus és naturalista irodalom hagyományait folytatta a lektűr (a.m. olvasmány), a „tömegirodalom”, melyben rendszerint a hagyományos erkölcsi felfogás érvényesült, teret kapott nemzeti eszme és a történelmi múlt. Ilyen könyvekkel szerzett népszerűséget Erdős Renée (1879-1956), Surányi Miklós (1882-1936), Komáromi János (1890-1837), Bozzay Marit (1893-1942). Ezzel a műtípussal a leglátványosabb sikert Zilahy Lajos (1891-1974) regény- és drámaíró, publicista és irodalomszervező, kései történelmi regényével, az Araráttal méltán népszerű szerző érte el. Két fogoly c. regénye (1927) – a háború, az orosz forradalom, az utána következő emigráció valóságos tényeinek és e tények kommentárjának felidézésével – a század első felének közkedvelt olvasmánya volt.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.