A nyílt területeken lévő kis erdőfoltok, az alföldi tanyák körül álló facsoportok, de folyóárterek, nagyobb fasorok és parkok jellemző madara a sárgarigó. Aranymálinkónak is szokták hívni a hím pazar sárga színeire utalva. Talán még találóbb is ez a név, ugyanis a sárgarigó csak magyar nevében rigó, a rendszertanban a varjúfélék előtt kapott helyet, és nem rokona a fekete vagy az énekes rigónak
Az öreg hím gyönyörű madár. Teste aranyló sárga, szárnyai feketék, ilyen színű a kantárja is. Csőre pirosas, fekete faroktollai közül a szélsők hegyi fele szintén sárga. A tojó egyszerűbb színezetű, felül olajzöld, alul világosszürke, feketés hosszanti sávozással.
A sárgarigó kelet-afrikai szálláshelyéről csak későn, április utolsó vagy május első napjaiban érkezik vissza, s nyomban felhangzik a hímek jól ismert, a magyarban „huncut a bíró”-val visszaadott kiáltása. A márciusi sárgarigóflóta mindig a seregélytől származik, amely néha mesterien utánozza. Az aranymálinkók egyébként nem véletlenül jönnek későn, fő táplálékukat ugyanis a hernyók jelentik, ezek pedig nagyobb számban csak a lombosodás befejeztével bukkannak fel a lombkoronában. A sárgarigó mindig a magasban keresgél, bokrokban vagy a földön nem látjuk. Kivétel, amikor augusztusban az érő bodzabokrokat látogatja, de ott is mindig a legfelső ágakon lévő tányérok mellé száll, illetve amikor inni ereszkedik le egy tócsa mellé.
A sárgarigó fészke zacskószerűen csüng alá az ágvilláról
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.