Éghajlati különbségek a medencében
Éghajlati különbségek a medencében
A Kárpát-medencében a változatos domborzatnak köszönhetően több egymástól eltérő éghajlati körzet figyelhető meg. A pontos határokat azonban nehéz kijelölni, mert hirtelen változásokat csak a hegységek és a síkságok határán láthatunk, másutt a különbségek alig észrevehetők.
Az éghajlatot elsősorban a földrajzi szélesség, az óceántól való távolság, valamint a tengerszint feletti magasság befolyásolja. Így van ez a Kárpát-medencében is. A kontinentális hatások elsősorban a keleti részeken érvényesülnek. A nyugati tájakon viszont az óceáni hatás kerül túlsúlyba. Délről észak felé haladva egyre hűvösebb éghajlatú területeket találunk.
Szinte észrevétlenül jutunk el a Kárpát-medence legaszályosabb területéről, a Közép-Tiszavidék kontinentális jellegű éghajlatától a meleg-nedves, mediterrán hatásokat is tükröző Dráva-menti tájra. Szintén fokozatosan változik az éghajlat a zord telű Kárpátaljáról az enyhébb és jóval csapadékosabb Őrségig. A fent vázolt képhez még hozzájárul a domborzat módosító hatása is. Például a Keleti-Kárpátok ugyan távolabb esnek az óceántól, mint a medence nyugati, vagy középső területei, mégis a nyugati áramlás útját álló magas hegyek miatt több csapadék hull.
Ónos eső a pécsi meteorológiai állomáson (az Országos Meteorológiai Szolgálat képe)
Az éghajlati paraméterek változásainak, illetve az egyes tájegységek határainak figyelembe vételével a mai Magyarországon négy fő éghajlati körzetet különíthetünk el, amelyek további alkörzetekre oszthatók. Ezek főbb jellemzőit a közelmúlt neves klimatológusai, Bacsó Nándor, Kakas József, Péczely György és Takács Lajos munkái alapján ismertetjük.
