A szennyezettség területi megoszlása
A szennyezettség területi megoszlása
Az országban a kén-dioxid háttérszennyezettsége 7–10 µ/m3, a nitrogén-dioxidé 5–8 µ/m3 körül mozog. A szén-monoxid-háttér 100–300 µ/m3. Az évtizedek óta szennyezett levegőjű iparvidékeken – a bevezetőben felsorolt területeken – 1991 óta, az ipari termelés visszaesésével a regionális jellegű szennyezettség fellazult. Új gócok alakultak ki viszont a nagyobb települések környékén, elsősorban a közlekedés hatására. Térképeinken az 1994. évi állapotot mutatjuk be a kén-dioxid-, nitrogén-dioxid- és porszennyezettség tekintetében. A szürke színű területeken a koncentráció meghaladja a határértéket. A savas ülepedésről (kén- és nitrogén-dioxid) A háttérlevegő állapota című részben már olvashattunk; most a porszennyezettség jellemzőit mutatjuk be.
A porszennyezettség jelentős részben talajeredetű, helyi jellegű. Gyakori és jelentős mértékű a határérték túllépése, főleg nyáron. Ami az ember szempontjából aggasztó, az az, hogy a porhoz jelentős koncentrációban kötődnek a közlekedés kibocsátotta, fentebb említett policiklusos aromás szénhidrogének. Jellemző képviselőjük a benz-a-pirén, amelyből a forgalmas útvonalak környezetében a megengedettnél többet mérhetünk. Ugyancsak a porhoz kötődik az ólom, amely nemrégen még igen magas koncentrációban volt jelen a forgalmas utak mentén, belvárosokban. Napjainkra az üzemanyag ólomtartalmának csökkentése következtében mennyisége a légkörben csökken. A porterhelést tekintve legszennyezettebb városaink – sorrendben – Dunaújváros, Várpalota, Kecskemét, Vác és Tatabánya.
Budapesten lakik az ország lakosságának egyötöde. E mintegy kétmillió ember más-más mértékben részesedik a légszennyezésből, mivel a főváros levegőminőségét jelentős területi eltérések jellemzik (lásd a példaként bemutatott budapesti NO2-immisszió térképén). Európai fővárosokkal összehasonlítva Budapest kén-dioxid tekintetében a tisztábbak között, nitrogén-dioxid esetében a középmezőnyben, míg porterhelésre nézve a szennyezettebbek között található. Vidéki nagyvárosaink egy része azonban még Budapestnél is szennyezettebb.
A főváros levegőminőségét jelentős részben a közlekedés határozza meg. A fő közlekedési útvonalak környezete, valamint a belváros jelentős része egyes szennyező anyagokra nézve gyakran jóval szennyezettebb a megengedettnél. Ezeken a területeken a nitrózus gázok és az illékony szénhidrogének a jellemző szennyezőanyagok. Az irányzat, sajnos, kissé emelkedő. Bár jelentősek a szén-monoxid- és az ólomkoncentrációk is, ezek mennyisége csökken. A lakótelepek, zöldterületek és a külső városrészek – főleg Budán a hegyvidék – szennyezettsége kisebb. Anticiklonos időszakokban a szennyezettség felhalmozódik, de szmogriadó elrendelésére még nem volt szükség. Becslések szerint a főváros lakosságának 20%-a jelentős mértékben, 50%-a mérsékelten van kitéve valamely szennyezőanyag hatásának.
Az ország kén-dioxid-szennyezettsége (µg/m3)
