Az Alföld általános képe (Lóki József)
Az Alföld általános képe
(Lóki József)
(Lóki József)
Tájaink részletes bemutatását az Alfölddel, a Kárpát-medence legnagyobb területű nagytájával kezdjük. Összterülete több mint 100 000 km2, aminek mintegy fele helyezkedik el a jelenlegi országhatáron belül. A környező hegységek, dombságok irányába felszíne fokozatosan emelkedik, ezért határvonala nem éles; nyugaton például Cholnoky Jenő és Prinz Gyula a Mezőföldet még nem is tekintették az Alföld részének. A mai álláspont alapján a határ nyugaton a Sió, a Balaton és a Dunántúli-középhegység, északon az Északi-középhegység, északkeleten, keleten és délen pedig a Kárpátok, az Erdélyi-középhegység, a Duna, illetve a Dinári-hegység előhegyei.
Az Alföld mint medencetérszín kialakulása a kárpáti orogén öv mögötti terület tágulásával (extenziójával) és süllyedésével kapcsolatos; a miocén kori, folyamatosan süllyedő tengerfenéken lerakódott üledékek vastagsága eléri a 4–7 kilométert. Ahhoz, hogy a mai felszín kialakulását megértsük, időben a pannóniai korig kell visszamennünk. A Pannon-tenger, majd -tó a környező hegyekből érkező vízfolyások erózióbázisa volt. A medence és a környező, kiemelkedésben lévő hegységek növekvő szintkülönbsége a szárazulati felszínek nagyfokú lepusztulásának és a folyóvízi feltöltés előnyomulásának kedvezett. A folyók nagy mennyiségű hordalékot szállítottak az egyre jobban feltöltődő, de részmedencéiben tovább süllyedő tóba.
A folyók hordalékkúpépítő tevékenységének hatására a vízfelület az Alföld déli részére szorult vissza és ott maradt meg a legtovább. A beltó visszahúzódásával, a szárazföldi területek növekedésével megindult az új vízhálózat kialakulása.
A hordalékkúpok épülésének iránya az Alföldön Borsy Zoltán szerint. 1 – alsó-pleisztocén hordalékkúp felszínen lévő része; 2 – középső-pleisztocén hordalékkúp felszínen lévő része; 3–7 hordalékkúpok 3 – a felső pleisztocénig, 4 – a würm elejéig, 5 – a würm közepéig, 6 – a felső-plenigaciális elejéig, 7 – a későglaciálisig épült hordalékkúp
A felszín kialakulása és jellemzői
Medencehatás alakította éghajlat
Két nagy folyó, sokszáz tó, gazdag hévízkincs
Természetes növényzet, állatvilág és talajok
