Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn embereket külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt.
Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, * Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás * vagy vétkes volnék, Uram!
Bűnöm nélkül * egybegyűlnek és készülnek ellenem: serkenj fel előmbe és lásd meg ezeket!
Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a * ki hamisságot cselekszik. Szela.
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: * hisz, úgy mond, kicsoda hallja meg?
Te pedig, Uram, neveted * őket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
Hatalmával szemben te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim * romlását.
Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a * te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!
Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot * és hazugságot szólnak.
Veszítsd el őket * búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. Szela.
Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
Én pedig éneklem a te hatalmadat, és * reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján.
Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten * az én váram: ő az én kegyelmes Istenem!