Látás.
Látás.
A ~ szerve a » szem. A szemgolyó három hártyája közül a rostos hártya a külső hártya, ennek elülső harmada átlátszó és domború, ez a szaruhártya: óraüveghez hasonlóan illeszkedik a kétharmadát képező vastag ínhártya árkába. Középső hártyája a szőlőhártya, amely három részből áll: az érhártyából, a sugártestből és a szivárványhártyából, ennek közepén levő lyuk a pupilla, amelynek nagysága, tágassága a fény erősségétől függően változik. A szem belső hártyája az ideghártya, ennek idegrostjai hátrafelé haladva a látóideggé egyesülnek és a ~i ingereket továbbítják az agyvelőbe. A szemgolyó viszonylag nagy részét képezi az üvegtest, amelynek elülső árkába illeszkedik a szemlencse, a lencse és a szivárványhártya között van a hátulsó szemcsarnok, a szivárványhártya és a szaruhártya között van az elülső szemcsarnok, bennük átlátszó csarnokvíz van.
A szemgolyót a szemüregben levő szemizmok mozgatják; védelméről az alsó és a felső, valamint a belső szemzugban található harmadik szemhéj gondoskodik. A szemhéjak belső felületét takaró nyálkahártya az úgynevezett kötőhártya, ez részben a szemgolyóra, valamint a harmadik szemhéjra is átterjed. A szemhéj szélén szempillák akadályozzák meg, hogy por v. más idegen test jusson a szembe. A könnymirigy termeli a könnyet, amely a szemgolyót nedvesen tartja, és a kötőhártyába jutott idegen testet kimossa. A könny a belső szemzugban vékony csatornán át az orrüregbe is lefolyhat.
A szembe hatoló fénysugarak a szaruhártyán, a pupillán és a lencsén áthaladva az ideghártyára (retinára) jutnak, és ott képpé egyesülnek. A kutya retinája mögötti érhártyában színes, fényvisszaverő réteg található, amelyről a visszavert fénysugarak másodszor is a retinára jutnak s ezáltal erősítik a fényhatást. Ez a visszavert fény okozza, hogy a kutya szeme gyenge fényben villog. A retinában sok millió fényérzékeny érzősejt (receptor) található; a látósejtek nyúlványai - a csapok és a pálcikák - fogják fel a fényt és érzékelik a különböző színeket. A retinán keletkező kép az agyba jut úgy, hogy minden egyes csap és pálcika csúcsáról egy-egy vékony fonál indul, amelynek vége ágacskákra oszlik. Ezek az ágacskák három egymásba kapcsolódó idegsejt segítségével továbbítják a képet az agy felé. Amikor elhagyják a szemet, ezek az idegsejtek köteggé egyesülve haladnak az agy felé. Ez a köteg kb. 1 millió idegsejtből álló látóideg. Vastagsága kb. 1 mm.
A retinában elhelyezkedő csapok és pálcikák különleges vegyületeket tartalmaznak; ezek a fény hatására átalakulnak. Az egyik vegyület a piros színű rodopszin, a másodpercek tört része alatt sárga v. teljesen színtelen lesz, de ugyanolyan rövid idő alatt visszanyeri eredeti színét és újra képes a folyamatot elölről kezdeni; ezzel teszik lehetővé a csapok az állat tisztán látását.
A rodopszin elszíntelenedésekor, ill. színváltozásakor a csapok minden másodpercben millió és millió ingert (impulzust) továbbítanak a látóidegen keresztül az agyvelőnek. Ezeket a jelzéseket, idegimpulzusokat az agy átalakítja, és az állat ily módon szerez tudomást környezetéről.
Látás
A szélsőségesen oldalfekvésű szemű kutyafajták látómezeje 270 fokos, az előrelátó ebeké "csak" 200 fokos, ám még ez utóbbi is kétszerese az ember látómezejének
