MAGASSÁG, (mag-as-ság) fn. tt. magasság-ot, harm. szr. ~a. 1) Valamely tárgynak azon tulajdonsága, melynél fogva magasnak mondatik. Hegyek, tornyok, házak magassága. „Mikoron körösztfának magasságára földről felemeltetél.“ Kinizsiné Imakönyvében. Átv. ért. szellemi, érzelmi magasság. 2) Függőleges irányu kiterjedése valamely testnek a föld vagy tenger szine fölött. Némely hegyek több ezer lábnyi magassága. Különösen mértani ért. azon függőleges vonal, mely bizonyos alapponttól kezdve egy szintén határozott felső pontig terjed, vagyis emelkedik. Ezerölnyi magassága valamely hegynek a tenger szine fölött. E toronynak magassága negyven öl. Az utat négy lábnyi magasságra emelni. 3) A csillagászoknál, a napnak, holdnak, csillagoknak magassága alatt értetik, azok távolsága a látkörtől. Égsarki magasság am. az égsark távolsága bizonyos helynek látkörétől, mely szélességnek is mondatik. 4) Átv. ért. főrangu személyekre alkalmazva, a német Hoheit utánzása szerént am. fő méltóság, szorosan véve fejedelmi házakból származott személyeket illető czím. Ő császári k. magassága. Egyébiránt magyarosabbak, a fenség, fenséges, és ő fensége. 5) Szintén átv. ért. jelent mennyországot. Dicsőség Istennek a magasságban.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.