NYÁRAS
NYÁRAS, (nyár-as) mn. tt. nyáras-t v. ~at, tb. ~ak. 1) Nyárfákkal bővelkedő, benőtt. Nyáras vidék, erdő, vízmellék. Mint önálló főnév tárgyesetben nyárast, tb. nyárasok, s jelent nyárfaerdőt, mint szilas, füzes, nyires szil-, fűz-, nyirerdőt. 2) A borra értve am. nyulós; V. ö. NYÁRASODIK.
