purim
purim: az Eszt-ben elbeszélt szabadulás Adar hó 14–15-én megült zsidó ünnepe. Baráti körben tartott lakomával és a szegényeknek adott alamizsnával (9,19.22) ülték meg, később böjt is kapcsolódott hozzá (9,31). A ~ot a 2Mak 15,36 Mardocháj-napnak nevezi. A későbbi források karneválszerű álarcos mulatságokról beszélnek. A zsinagógában az Eszt-t olvasták, s a felolvasást a zsidók ellenségeire szórt rossz kívánságokkal szakították meg. A 9,24.26 a ~ot az akkádból kölcsönzött pur (’sorsvetés’) szó többes számú alakjával magyarázza (Ámán sorsvetéssel határozta meg a zsidók elpusztításának napját), de ez nem ad kellő magyarázatot az ünnep nevére. A ~ név és a dátum, valamint a szabadulás tört.-e kezdetben nem tartozott össze. A K-i diaszpórában élő zsidók a perzsákkal együtt Adar hónapban ünnepelhették a tavaszt, és így átvették az ünnep óperzsa nevét, amelynek gyökere a fra-par-pur (’első’) szóra megy vissza. Az ünnep később zsidó jelleget öltött. Egy másik megoldás szerint a ~ a halottak ünnepe volt a perzsáknál, amelyet az év utolsó 5 napján ültek. A zsidó ~ e perzsa ünnep és a babiloni újév ötvözete, v. a Hérodotosz által elbeszélt mágikus ünnep utánzata.
