Értékpapir, általános értelemben mindaz a papir, mely pénzértéket képvisel, tehát államjegy, bankjegy, váltó, kötelezvény, állampapir, kötvény és részvény. Az értékpapirok két főcsoportra oszlanak: kötvények (l. o.) és részvények (l. o.), aszerint, amint vagy kölcsön képezi alapjukat, vagy pedig ipari vagy kereskedelmi vállalkozásban való részesedést biztosítanak. A kötvények lehetnek államiak, törvényhatóságiak, társaságiak v. magánkötvények és kamatozók, vagy pedig sorsjegyek. A részvények lehetnek bank-, biztosítási, közlekedési vállalatok vagy ipari részvények. Az E. adás-vevése az értéktőzsdéken vagy pedig a bank- és váltóházak utján történik. Az említett É.-okon kivül forgalom tárgyát képezik még a váltók, különösen a külföldre szólók, az állam- és bankjegyek, szintén jobbára csak a külföldiek és az utalványok (checkek). Az É. árát árfolyamnak nevezik és azt az árfolyamot az értékpapir-piacokon (l. Tőzsde) hivatalosan állapítják meg és a tőzsdék által kiadott hivatalos árfolyamlapon jegyzik. Az árfolyamjegyzés történhetik darabonkint, amikor az egyes névértékü cimletek árát jegyzik, vagy pedig a névérték százalékában. Ezt az utóbbi módot nálunk csak a kamatozó kötvényeknél használják, ellenben Berlinben a részvényeket is a névérték százaléka szerint jegyzik.
Az értékpapirok forgalmát kötlevélbélyeggel (l. Tőzsdeadó) adózzák meg. É.-ok forgalmát a tőzsdei jogszokások állapítják meg. L. még Állampapir és Bemutató.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.