Agnus Dei
Agnus Dei (lat.) a. m. Isten báránya: igy nevezte Krisztust keresztelő szt. János (I, 29.); e szavakkal a kat. egyházi liturgiában rövid miseima kezdődik, melyet a miséző pap, a szent áldozás (communio) előtt, mellét verve háromszor ismétel. Zenés miséknél a kar által énekeltetni szokott utolsó (hatodik) részlet szövegét ez imaszavak teszik. A.- knek, v. egyszerüen Agnus-oknak nevezik továbbá azokat a viasz-báránykákat is, melyek a husvéti gyertya maradványaiból készülnek és amelyeket a pápa uralkodása első és hetedik évének husvétkeddjén megáldani és előkelő személyek között kiosztatni szokott. Készülnek különben ily báránykák nemesebb ércből is; v. alkalmaztatnak zászlókra, medaillokra v. egyéb megfelelő tárgyakra, mint Krisztus jelképei, amikor a báránykaalakok rendesen kis zászlócskát tartanak. A görög egyházban a kehely fölé térített liturgikus ruhadarabot is igy nevezik, azért, mert rendesen báránykaalak van reá himezve. A protestánsok is szokták az Ur vacsorájának kiosztásánál «Jézus, te Isten báránya» szavakkal kezdődő karéneket énekelni.
