Kovamoszatok
Kovamoszatok (növ., Bacillaria aceae, Diatomaceae, oszlókafélék), az algákhoz tartozó magán vagy csoportosulva élő számos növényke. Sejtjök egy v. több; protoplazmagomolyában barna (diatomin), sőt zöld festék van, de keményítő nincs benne; átsajátító működésük első látható eredménye a zsíros olaj. Sejtjök falát a kovasav oly sűrün járja át, hogy elpusztulhatatlan marad s ennélfogva a föld kérgének fölépítéséhez is hozzájárul (p. a tokaji kártyakő). A kova azonban nem egyenletesen járja át a sejtfalat, hanem két lapos teknőben, melyek mindegyike a szélén olyképen peremes, hogy a fedőteknő pereme a fenékteknőét iskátulafödél módjára fogja körül. A teknő lapjának felszine nem sima, hanem bordásan, recésen v. szemölcsösen vastagodik. Az élő sejt rendesen nem növekszik. Szaporodása feleződéssel következik be. Az eddig ismeretes 1500 faját az együtt- vagy különélés, a teknő alakja és minősége, végre a festőplazma gomolyainak száma szerint csoportosítják. Édes és sós vizben néha annyira elszaporodnak, hogy tőle a viz szines lesz. A teknők összehalmozódásából képződött földet vagy port tripolaföld, simítópor, csiszoló pala néven köszörülésre, csiszolásra, simításra használják (p. Szurdok-Püspöki tripolája a Mátrában). V. ö. Filarszky, A K.-ról, Term.-tud. Közl., Pótfüzet 1892. L. még Bekérgezés.
