Torzszülött
Torzszülött vagy szörnyszülött (monstrum). A teratologiában (l. o.) a felsőbb rangu emlősök és az ember fejlődésének kórtanát a legbehatóbban tanulmányozták s igy a torzképződés produktumai, a T.-ek a magasabb rangu emlősöknél és az embernél legjobban ismertek. Emlősöknél a csírán (l. o.) a tulajdonképeni magzat s az azt környező magzatburkok és a tápláló készülék különböztethetők meg. A tápláló szerv (placent, méhlepény) ismét embriói és anyai részből áll. Mivel ezek külön-külön betegedhetnek meg s torzképződéshez vezethetnek, azért a T.-ek feloszthatók: 1. olyanokra, melyek az embrio fejlődési rendellenességei folytán, 2. olyanokra, melyet a magzatburok és a foetalis tápláló készülék és 3. olyanokra, melyek a placenta anyai részének megbetegedése folytán származnak. Az embrio torzképződései egyesek v. többesek, azaz olyanok, melyek két vagy több egyénen találhatók, és olyanok, melyek egyetlen egyénen találhatók, és olyanok, melyek két vagy több egyén egyesülése folytán származtak. Az egyes torzképződések feloszthatók: a) Monstra per defectum, melyek az egyes testrészek teljes v. hiányos kifejlődése folytán származnak. Igy hiányozhatik vagy hiányosan fejlett a sziv (akardiakusz); csökevényes a koponya és agy (akrania, hemikránia, exeukefália, mikrokefália), hiányozhatik az egyik szem s a meglevő az orrgyök táján feküdhet (kiklopia), hiányozhatnak v. csökevényesek a végtagok (amelusz, abrachiusz, apusz, monopusz). b) Monstra per excessum, melyeknél egyes részek szám szerint vagy nagyságban szaporodnak. Igy több emlőt (polimasztia), több ujjat (polidaktilia), tobb fogat, csigolyát találhatunk. c) Monstra per fabricam alienam, ha a belső szervek helyzetváltozást szenvednek; ide tartozik a situs transversus (l. Dextrocardia). d) Hermafroditaság (l. o.). A kettős és többes T.-eknél (monstra duplicia) az egész törzs vagy annak részei kettős vagy többes számban vannak jelen. Annyi bizonyos, hogy kettős T.-ek egyetlen egy petéből, egyetlen egy csirahólyagon fejlődhetnek; a fejlődés módját különbözőképen magyarázzák. A legtöbb kettős T. nem életképes; rendesen a nem csekély veszélylyel járó szülés alatt elhalnak s csak ritkábban maradnak életben, mint p. a sziámi ikrek (l. o.). A magzatburkokból és a méhlepényből kifejlődő torzképződések rövid idővel a megtermékenyítés után fejlődnek. A torzképződés okai gyanánt első sorban a bizonyos fokig már kifejlett embriót érő megbetegedések, vagyis a fötális megbetegedések említendők, melyek a már kifejlett ember megbetegedéseivel azonosak. A nagyobb alaki eltéréseket mutató torzképződés azonban a fejlődés kezdeti stádiumában, vagyis az első három hónapban levő magzatok megbetegedésére vezetendő vissza, a külső avagy mekanikai okok (rázódás, zúzódás, nyomás, szűk magzatburok) s belső okok (minő az öröklékenység) folytán származik. Az atavizmus (l. o.) alig szerepel a torzképződés oka gyanánt.
A nőtől született, de emberi alakkal nem biró szörny a római jog szerint nem jogképes, ellentétben a portentummal vagy ostentummal, melynek egyik-másik tagja hibás, de emberi alakkal birván, jogképes. Paulus (fr. 14. D. 1. 5.) T.-eknek nevezi azokat: qui contra formam humani generis converso more procreantur.
