szép – ‘tetszést keltő, a látás és hallás számára gyönyörködtető’; ‘derék, tetszetős’: szép eredménnyel vizsgázott; ‘négy nemzedékkel idősebb’: szépapa, szépanya. Származékai: szépség, szépséges, szépül, szépít, szépítget, szépítkezik, szépeleg.
Bizonytalan eredetű szó. Lehet, hogy finnugor örökségünkhöz tartozik: finn seppä (‘kovács, mester, ügyes’), lapp cseppe (‘ügyes, leleményes’). Ha a távoli rokon nyelvekből vett példák helytállóak, a magyarban ‘ügyes’ ⇨ ‘tetszetős’ jelentésfejlődés ment végbe. Az eredetibb alak szep volt, ahogy a középfokú szebb tanúsítja; a ~ pótlónyúlással állt elő. A szépapa a ~ ritkább ‘nagy’ jelentésére alapul (pl. szép kort ért meg), és így a nagyapa párhuzamosa; pontos értelme ma is bizonytalan, hogy pl. a szépapa az ükapának a szülője vagy a gyereke-e. Lásd még szépszerével.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.