1850–1860.
1850–1860.
A szabadságharcz elnyomása után az abszolút uralom ismét megfosztotta a várost minden szabad intézményétől. Kassát a kassai katonai közigazgatási kerületbe olvasztották, melynek székhelye Kassa lett. A kassai katonai közigazgatási kerület három polgári kerületre oszlott, u. m. kassai, lőcsei és ungvári kerületre. Kassát közvetlenül a kerületi főbiztos hatásköre alá rendelték. Ennek és a katonai kerületi parancsnoknak ajánlatár a a hadsereg parancsnoka nevezte ki a polgármestert. Nemsokára azonban feloszlatták a három polgári kerületet s élére az egész katonai kerületnek, mely tiz régi vármegyére terjedt ki, főispánt állítottak, a ki kerületi főispáni czimet viselt; a város, mint kerületi főváros közvetlenül a helytartóság hatásköre alá jutott. A városi törvényszéket feloszlatták. A képviselő testület helyébe a polgármester mellé élethossziglan 24 tanácsost választottak; de ki volt mondva, hogy ha valamelyik meghal közőlük, már nem választhatnak ujat a polgárok, hanem helyét kinevezés utján a helytartó tanács tölti be.
Mint egy egykoru naplóiró följegyzi, a kinevezett polgármester Kloczkó János beigtatása teljesen csöndben ment végbe; a tisztviselők minden ünnepélyesség nélkül mutatkoztak be; a polgárság távol maradt.
95A városi rendőrséget szintén feloszlatták s 1851-ben császári rendőrséget küldtek Kassára.
Az uj adórendszer is életbe lépvén, Kassa állami adója 14,000 forintról egyszerre 80,000 forintra szökött fel.
Az 1859-iki aprilis 24-iki császári pátenssel kibocsátott uj községi törvény, melynek alapján egy bizottság a helytartótanács meghivására uj községi szabályrendeleteket készített, már nem verhetett gyökeret. Az 1860-iki uj korszak visszajuttatá Kassának autonomiáját s ujra ünnepelhette választott polgármesterét és tisztikarát.
