Az egyházmegye kikerekítése.
Az egyházmegye kikerekítése.
Bars vármegyében a róm. kath. egyház a legrégibb időktől 1776-ig az esztergomi főegyházmegyéhez tartozott. Pázmány Péter biboros, esztergomi érsek volt az első, a ki a rendkivül nagy kiterjedésű esztergomi főegyházmegye feldarabolását tervezte és abból négy egyházmegyét akart kikerekíteni. Az 1663 november 13-án elnöklete alatt tartott tanácskozmányban azonban akként határoztak, hogy csak két új egyházmegyét szakítanak ki a főegyházmegye testéből, t. i. a szepesit és a rozsnyóit.
Pázmány Péter halála után a terv abbamaradt egy ideig, de Mária Terézia ezt az eszmét felelevenítette és hosszas tárgyalások után 1776 január 15-én kimondatott, hogy az esztergomi egyházmegyéből kiszakitanak egy területet és abból három püspöki egyházmegyét szerveznek, ú. m. a beszterczebányait, szepesit és a rozsnyóit. Mindezeket bővebben e munka történeti része tárgyalja és itt csak azt tartjuk szükségesnek megjegyezni, hogy e feldarabolásnak következménye az, hogy Bars vármegye katholikus híveinek kormányzata két egyházmegye között oszlik meg. A vármegye alsó része továbbra is megmaradt az esztergomi főegyházmegyében, míg a felső rész a beszterczebányai püspökséghez osztatott be.
