A Károly-aknai bányatársulat.
254A Károly-aknai bányatársulat.
A Károly-aknai bányatársulati bánya, mely 1820-ban alakult, 11 bányamértéket, 516,942 m2-nyi területet nyert. E bányaterület déli részében, mely egyrészt a város déli fele, nagyobb részben azonban szabad földterület alatt terül el, nemsokára a társulat alakulása után az ú. n. Károly-akna telepíttetett, honnét az első feltárásokat hajtották végre. 54 méternyi mélységben, kelet felé, egy feltáró vágatot kezdtek el és e vágattal többféle eret harántoltak. 780 méternyi hosszaságban, az ú. n. „Julien-eret” ütötték meg vele, azután északkelet felé a „Ferencz-eret”, míg a Julien-érben végrehajtott vágattal hatalmas keresztezéseket tártak fel, később a „Ferencz-aknát” telepítették és közben a „János-eret” és „Krisztián-érkeresztezést” is feltárták.
A bányamű termelése 1867-től 1890-ig a következő volt: zúzóércz 46,056·5 tonna, szinpor 2215·1 tonna, arany 140·85 kg., ezüst 289·54 kg. A fém értéke 251,984 forint 16 krajczár, a költség 325,084 forint 28 krajczár, tehát a veszteség 73,100 forint 12 krajczár volt.
A IV. SZ. KINCSTÁRI AKNA ÉS BÁNYATELEP KÖRMÖCZBÁNYÁN.
Franciscy Gyula felvétele
