A vidék ipara.
A vidék ipara.
Aranyosmaróton a régibb időben számos posztónyíró űzött virágzó ipart, de híres volt a takácsipar is. 1717-ben alakult meg a szabók és szűcsök czéhe, a vargák czéhe pedig, melynek számos tagja volt, valószinűleg még korábban.
Ipari szempontból e helyütt még a következő községekről kell említést tenni. Felsőkameneczen hajdan sok varga lakott, a kik távolabb fekvő vásárokat is felkerestek. Szentkereszten szintén sok iparos, különösen sok varga volt és a varga czéh 1690-ben alakult. Itt a város iparosai közöt egy híres aranymíves is szerepelt, a kit azonban csak mint ilyent említenek egykorú iratok, de névleg nem. Kistapolcsányban sok volt a posztós. Magasmart cserépedényeiről volt híres és ez az iparág még most is virágzik e községben, habár már nem oly nagy mértékben. Oszlányban posztósok és szitakötők voltak nagyobb számmal. Óbarson szintén sok iparos lakott, közöttük egy aranymíves is. A vármegye más községei közül nagyobb számban a következő helyeken találunk kézi iparosokat: Garamszőlősön 13, Nagysallón 52, Zselizen 54, Nagykálnán 29, kik között nyolcz molnár van, Újbarson 14, Lekéren 13, Nagy-Ugróczon 14, Verebélyen 54, Kistapolcsányban 30. Ipartársulatok vannak – a már említetteken kivül – Nagysallón és Zselizen.
