A millennium.
A millennium.
A millennium alkalmából 1896. máj. 12-én díszközgyűlést tartott a vármegye. 300 bizottsági tag és igen sok érdeklődő vett részt e jubiláris ünnepségen, melyet dr. Beőthy László főispán nyitott meg.
Az ünnepély jelentőségét dr. Schlauch Lőrincz bibornok, nagy-váradi 1. sz. megyei püspök, és gr. Tisza István országgyűlési képviselő méltatták.
A tisztviselői kar részére a millenniumi év nyugdijazás tekintetében 3 évnek határoztatott számíttatni. Feszty Árpád festőművészt megbízták, hogy a honfoglalás azon jelenetét, midőn Zoltán eljegyzi Mén Marót leányát, Hamzsát, 14,500 frtért fesse meg a megyei székház díszterme számára. A Pozsonyban felállított koronázási emlékdombhoz a bihari földvár földjéből egy dobozzal küldtek; a bihari földváron közadakozásból egy Turul-madaras gránit emlékoszlopot emeltek. Ez időben alakíttatott át a vármegye közkórháza is 70,497 frt 53 krban előirányzott költséggel és állapították meg ujonnan a vármegye úthálózatát. A községekben díszközgyűléseket tartottak s emlékfákat ültettek. A vármegye összes népiskolái ünnepeltek és az ünneplést sehol sem zavarta meg semmiféle disszonáns hang sem. Ugyanekkor gróf Almássy Kálmán a sarkadi szegények javára 2000 koronás alapítványt tett.
A vármegye hódolatát ő felségének egy 18 tagu s 4 vármegyei díszhuszár által kísért díszbandérium mutatta be a budapesti nagy felvonuláson, mely bandériumban gróf Korniss Károly, gróf Crouy Endre, Klobusiczky Géza, Klobusiczky Béla, dr. Tisza István, ifj. Tisza Kálmán, dr. Beőthy Pál, Lovassy Ferencz, Szunyogh Péter alispán, Szunyogh Szabolcs, Telegdi József, Markovits Kálmán, Tóth Mihály, Baranyi András, Szatmári-Király Andor, Beőthy Algernon, Miskolczy Imre és Noszlopy Aladár vettek részt. Lovassy Ferencz vitte a vármegye régi zászlaját.
1892. június 30-án nagy ünnepség szinhelye volt a vármegye. Ekkor leplezték le Nagy-Szalontán a Tóth András szobrász által mintázott Kossuth-szobrot.
