A Perényiek nyerték, a Jolsvai család magvaszakadtával, ezeknek 16 faluból álló uradalmát. 1430-ban ismét a kihalt Gömöriek gömöri, berzétei, kőrösi, rudnai és a Zabariak zabari, radnótfalvi és balázsföldi javait.
A kisebb nemesség a Sajó alsó völgyének két oldalán volt birtokos. Az Abaffyak Abafalán, Liczén és Kis-Hanván, a Balajthyak Gesztetén, Kisfaludon és Léthin, a Barnák Mellétén és Harkácson, a Basók Hidegkuton, Ragályon, Csoltón és Sajónémetiben voltak földesurak. A Csákányi család Csákányon, Imolán, Lénárdfalán és Visnyón. A Csatók Alsó-Fügén, Répáson és Alsó-Vályon a Dancs család Kövecsesen, Sajókeszin, Répáson, Apátin, Horkán és Haripán pusztán, a Giczeyek Giczén, Szentléleken, Mikolcsányban, Nasztrajon, a Hanvayak Hanván, Tokaj és Krizsán pusztán, a Heősök a Sánkfalvyakkal együtt Harkácson és Lyukván; a Jákóffyak Harmaczon, a Jánossyak Jánosin, Ivánfalán és Darnyán, a Korlátok Kálosán, Alsó-Vályon, Kisfaludon és Gergelyfalán voltak birtokosok. A Kubinyiak 1502-ben nyertek királyi adományt Várgedére. A Méhi család bírta Méhit és Panyitot, a Putnoky család Putnokot, Nagymálét, Pogony és Dénesfala pusztát, a Ragályiak a nevöket adó Ragályt, a Recskyek Dobfenéket, Péterfalát, Utast, Sáros és Eperjes pusztát, a Soldosok Runyát, Felfalut, Forrót, Fillért, Rást és Répást. Végül a Szentkirályiak Szentkirályon, Zubogyon, Szuhán, Lenkén és Lóczon, a Szuhayak Szuhán, Zubogyon és Szentgyörgyön, a Tekesek Királyin és Recskén, a Tornallyayak Tornallyán, Kelecsényben, Alsó- és Felső-Panyiton, Dapsán, Hosszúszón, Lekenyén és Trizsen, az Uzák pedig Panyiton, Ördögtelkén, Tamásin, Szilistyén és Bugyikfalán bírtak földesúri joggal.