A szept. 29-i ostrom.
A szept. 29-i ostrom.
Bármint védekeztek is a várbeliek, az örökös török ágyúzás következtében az ostrom 13-ik napján már több helyütt nagyon megrongálódtak a vár falai és Achmed szeptember 29-re határozta el a vár megvívását. Még egyszer régi fogásával élt, ismét beküldött a várba egy magyar foglyot Dobóhoz írt levelével. Mi volt a levélben, senki sem tudja, mert Dobó a levelet széttépve parázsra vetette, a levél hozóját pedig vasra verve tömlöczbe záratta. A vár békés elfoglalása meghiúsult s Achmed szeptember 29-én, Sz. Mihály napján rohamot fúvatott a vár ellen. Három felől rohantak a janicsárok a falakra. Legnagyobb erővel az Ó-kapura támadtak. Az Ó-kapu tornyát védő Pető Gáspár nem tudta visszatartani a tömeget, midőn Dobó addig kartácsolt a törökök rohamoszlopai közé, míg az egész török sereg, mint a hangyaboly, szétkavarodott. Háromszor újította meg a török a rohamot, háromszor verték vissza. Sok török holtteste maradt az árokban, de a várbeliek közül is sokan elestek, többen megsebesültek. Az elesettek között volt András diák, az egriek bírója, – a sebesültek között volt Pető Gáspár hadnagy. A török azt hitte, hogy a kiállott harcz után az egri vitézek megadják magukat, ezért Arszlán bég utolsó próbát tett a vár békés elfoglalására. Sáry Endre nevű magyar emberrel levelet intézett a várba. E harmadik levél sorsa ugyanaz volt, mint az előzőké. Dobó a levelet széttépte, felét megégette, felét Sáryval megégeté és a levélhozót, mint magyar árulót, a tömlöcztorony fenekére záratta. Így végződött a Sz. Mihály-napi támadás.
A török belátta, hogy Eger várát, ezt a „rozzant aklot”, egész rendszeres ostrommal lehet csak bevenni, a hogy híres, nagy várakat szoktak ostromolni. Rendes főostromra készültek tehát, addig is kegyetlenkedéssel, a magyar foglyok kegyetlen megcsonkításával igyekeztek a várbelieket megfélemlíteni, másrészt meg a vívóárkok mögül mézes-mázos szavakkal törekedtek a harczosokat árulásra csábítani. A magyar táborban is lázasan folyt az erődítés munkája és szeptember 29-e után nevezetesebb események voltak: a gyakori kirohanások, Hegedűs István árulása és a puskaporos raktár felrobbanása.
